A zöldség-gyümölcs ágazat kedvezményeiről
A napokban kompromiszszumra jutottak az Európai Unió tagországainak mezõgazdasági miniszterei a zöldség- és gyümölcságazat reformjáról. A tagországokkal folytatott egyeztetések során sikerült több százmillió forinttal növelni a zöldség-gyümölcs ágazatnak jutó éves támogatást, és biztosítani a jövõbeni fejlõdés lehetõségét.
A magyar tárgyaló szakemberek elérték a közösségi támogatás mértékének 4,1-rõl 4,6%-ra emelését. Ennek értelmében 2008-tól nagyobb támogatást kapnak a TÉSZ-ek, fontos elemként jelenik meg, hogy a nem TÉSZ-tagok is részt vehetnek a zöldség-gyümölcs piacokon kialakuló válságmegelõzésben és kezelésben. Annál is inkább fontos ez, mivel az ágazat a magyar export jelentõs részét adja.
Ennél is nagyobb számú az a termelõi réteg, amely közvetlenül kaphat támogatást egyes bogyós gyümölcsök feldolgozásához, ami nálunk az eper és a málna esetében hektáronként 230 eurónyi támogatást jelent öt éven át. Olyan növényekrõl van szó, amelyek eddig nem szerepeltek a támogatottak között.
További vívmány a paradicsomtermelõk számára, 
hogy a feldolgozói támogatások az egyszerûsített területalapú támogatási rendszerbe kerülnek bele. Ezen túl nagyobb összeg áll rendelkezésre a piaci rendtartás mûködtetésére, és az agrár-környezetvédelem elõírásainak a termelés javára történõ érvényesítésére. Fontos, hogy a jövõben a faiskolai árutermelés is része lesz a támogatási rendszernek. A piaci válságkezelés szabályozási eszközei közül talán a legjelentõsebb beavatkozási mód az árukivonás intézménye, ami az összes megtermelt mennyiség meghatározott százalékában fejezhetõ ki. Így ingyenesen fel lehet használni a termés egy részét a kórházak, a honvédség és más létesítmények ellátására, azaz a piaci zavart kiváltó mennyiséget nem kell megsemmisíteni, hanem értelmes célokra is fel lehet használni.
Kukorica intervenció
Az eredeti uniós bizottsági javaslat szerint már az idén júliustól az EU valamennyi tagországában megszûnt volna az állami kukoricafelvásárlás és -készletezés. Ez a hazai gazdákat nehéz helyzet elé állította volna, különösen ebben az esztendõben, hisz az eddigi idõjárás nagyon kedvezõ a kukoricákra. Továbbá az unión belüli intervenciós készlet több mint 90%-a Magyarországon található. A kemény lobbizás révén sikerült elérni, hogy az intervenció ne egy csapásra, hanem fokozatosan, három év alatt álljon le. Így 2007-ben még lesz lehetõség kukorica intervencióra, de azt a 2009/2010-es gazdasági évre fokozatosan megszüntetik.
Ami viszont jó hír, hogy rendkívüli esetben az intervenciós állami beavatkozás felújítható lesz, tehát teljes mértékben mégsem törlik el.
Az állattenyésztés aktuális hírei
Országos szinten továbbra is elfogadhatatlannak tartják a termelés visszafogottságát, ami az EU jelenlegi politikájával is ellenkezik. A hazai termelõk termelési lemaradásait be kell hozni. A jelenlegi 40-60%-os növénytermesztés – állattenyésztési arányt helyre kell állítani a kívánatos 50-55%-ra. Az egyensúlynövekedést öt év alatt kell elérni, illetve az állattenyésztési ágazat sorsának megszilárdítását a 10 éves fejlesztési ciklus végére kell megoldani. Ehhez a jelenlegi termeléshez képest mintegy 30%-os növekedésre van szükség. Ezt szolgálja a hétéves agrár-fejlesztési program, illetve az új pályázati lehetõségek is.
2003-ban az agrárium támogatási szintje 200 milliárd forint körül volt, 2007-ben azonban már eléri a 450 milliárd forintot. Ennek 60%-a már EU-s pénzforrás, ezután az uniós támogatások nem öt, hanem tíz százalékkal fognak emelkedni a 2011-es kiegyenlítõdésig. 
Érdemi változások történtek a közelmúltban az állattartó telepek korszerûsítéséhez adható támogatások esetében. A támogatási kérelmeket – 38/2007.(V.15.)FVM rendeletben meghatározott célokra – a MVH-hoz 2007. aug. 1. – 2007. aug. 31. között lehet benyújtani. Az intézkedések az ágazat termelõ- és nem termelõ beruházásait egyaránt közvetlenül érintik. Bõvebb információval továbbra is készséggel állnak az érdeklõdõk rendelkezésére a falugazdászok, valamint a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársai.
A parlagfû elleni védekezésrõl
Az elmúlt években nem javult jelentõsen a parlagfû elleni védekezés hatékonysága, ezért néhány változtatásra került sor a parlagfûvel kapcsolatos törvényi szabályozásban.
A leglényegesebb változások a következõk: a föld tulajdonosának vagy használójának már a virágbimbó kialakulását is meg kell akadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs idõszak végéig fenn kell tartani. A parlagfû legintenzívebb növekedési idõszaka ezekre a hetekre tehetõ, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július és augusztus hónapban történik.
Fontos tudni, hogy a parlagfû elleni védekezés elsõsorban a föld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. Az önkéntes jogkövetés határideje június 30.
A határidõ lejárta után a parlagfüves területeken a közérdekû védekezést haladéktalanul el kell rendelni akkor is, ha a tulajdonos vagy földhasználó személye nem ismert, vagy fellebbezést nyújtott be. A föld tulajdonosa vagy használója köteles az elrendelt közérdekû védekezés összes költségét megtéríteni.
A jogszabály szerint kiszabható növényvédelmi bír-ság mértéke jelentõsen megemelkedett (fertõzöttségtõl függõen akár több millió forint is lehet). A parlagfûvel fertõzött területek felkutatását a törvény a földhivatalok hatáskörébe utalta. Az ellenõrzést a földhivatalok mezõgazdászai határszemlék során végzik. A védekezés alapvetõ alkotmányos jogokat is érint. A törvényi szabályozás a közvélemény elvárásából – a nagy számú allergiás beteg érdekében – az egészséges környezethez való jogot ezúttal a tulajdonjog elé helyezi, így az államigazgatási eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhetõ.
A hatósági védekezést elrendelõ határozatok a helyi önkormányzatok hirdetõtábláján lesznek kifüggesztve, az adatvédelmi elõírások betartása mellett. (Forrás: MTI, FVM.)
Kanász Nagy Gábor
(Fotó illusztrációk: www.parlagfu.hu)