Apróbojtorján: Párlófû. (Agrimonia eupatoria L.) A rózsafélék családjába tartozó, nagyobb tömegekben inkább a felvidéken, erdõk szélén, vágásokban, cserjés-füves helyeken, árokpartokon termõ, évelõ növény.

Szára egyenes, 1 méternél is magasabbra nõ, egyszerû szõrös. Levelei 10-20 cm hoszszúak, lándzsás kerületûek, szaggatottan szárnyaltak. A levélkék ülõk, 1-3 cm hosszúak, hosszúkás tojásdadok, durván fogasszélûek, felszínükön sötétzöldek, fonáku-kon sárgászöldek, sûrûn moholyszõrösek.
A virágok a szár felsõ részén 20-30 cm hosszú, nyúlánk fûzérben állnak. A vacok kemény, kehelyszerû, a virágszirmok sötétsárgák. Érett termései horgas sertéikkel ruhára, állatok szõrére kapaszkodnak. Virágzása júniustól augusztusig tart.
Teáját légzõszervi, gyomor-, epe-, máj és vesebántalmak, továbbá gyomor- és bélhurut, valamint hasmenés ellen használják. Külsõleg toroköblítõnek, kelések és gyulladások borogatására alkalmazzák.

Aranyvesszõfû: Magas aranyvesszõ, (Solida-go gigantea). A fészkesvirág-zatúak családjába tartozó, Észak-Amerikából származó, erdõk szélén, vizek mentén, ligetekben, sokfelé nagy tömegekben termõ évelõ növény.
A Dunántúlon általában, de Somogy, Zala és Vas megyében különösen elterjedt. Dísznövényként kertekbe és parkokba is ültetik. Szára egyenes, 1 méternél magasabbra is megnõ, egyszerû, csak a virágzatban elágazó.
Levelei szórt állásúak, kb. 10 cm hosszúak, lándzsásak, fûrészes szélûek. Virágfészkei egyoldalú, bugásan álló és ívesen hajló, sûrû fürtökben állnak.
A virágok sárgák, kertekben már júniustól, a szabadban pedig júliustól egészen õszig nyílnak. Teáját magas vérnyomás, epe-, vese-, hólyag-, májbántalmak, nehéz havi vérzés, köhögés, reumás és izületi fájdalmak ellen, továbbá izzasztóul, vizelethajtóul, vesehomok és vesekõ eltávozását segítve fejti ki hatását. Külsõleg pedig toroköblögetõként használják.

Articsóka: (Cynara scolymus L.) A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, a Fölközi-tenger mellékén honos, Dél-Európában és Nyugaton, pl. Franciaországban is nagyban, nálunk azonban elvétve, kertekben termesztett évelõ növény.
Virágzatának húsos fészekpikkelyeit salátának vagy fõzeléknek elkészítve fogyasztják. A növény leveleibõl készült teát epe-, májbajok, magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség, vese- és hólyagbántalmak ellen használják. Gyulladáscsökkentõ, emésztési zavarok esetén jól alkalmazható, antibiotikumos hatása is ismert.                     (Folytatjuk)
Rideg Róbert
természetgyógyász-tanár, fitoterapeuta

Előzmény: www.varosivisszhang.hu/2007/05/06/hazai-gyogynovenyek-2

www.varosivisszhang.hu/2007/04/09/hazai-gyogynovenyek-i

Ez a bejegyzés 2007 06 29 16:04-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.