Addig járt vadászni a térségi erdõkbe a fõvárosi székhelyû Pendola Kft. ügyvezetõje, Zsohár Árpád, míg beleszeretett a mi Petõfi Szállónkba. Persze a vonzalom azonnal felértékelõdik, amint kiderül, hogy szakemberrõl van szó.

Pénteken a szentesi képviselõ-testület soron kívüli nyílt ülésen határozott: két szerzõdést is köt a Pendolával, amelyekre a pecsét is rákerült. Zsohár elszánt, õszre kész terveket ígér.
Szép reményekkel kecsegtet végre az utóbbi tizennégy évben enyészetre kárhoztatott épület jövõje. A megkötött szindikátusi szerzõdés – amint azt az érintettek megerõsítették – pénzügyi garanciát nyújt  arra, hogy három éven belül régi pompájába kerüljön az épület.

 

Hogy az anyagi forrásokkal nem lehet gond, abban hihetünk, ha megnézzük, mi mindent is épített eddig a Pendola. Zsohár Árpád nem kevesebb, mint ezerhatszáz lakásról beszél. Utánanéztünk, ezek zömében társasházak a fõváros szívében. A Baross utcában tizenhárom, a Víg utcában hatvanhat lakás, és folytatás a Bérkocsis, a Bokréta és az Izabella utcában.
A legnagyobb vállalkozásuknak eddig mégis a Garay téri piac és környéke bizonyul. Az itteni társasházakban még tulajdonosra váró ingatlanok közül a legolcsóbb 11, a legdrágább 160 millió forintért van kiajánlva.
Zsohár Árpád elsõ cégeit 1986-ban indította, és két évvel késõbb már a Pendola cégcsoport élén állt. Ezt megelõzõen a Honvédelmi Minisztérium beruházásaival, és ingatlanjainak fenntartásával foglalkozott. A cégvezetésben kemény és céltudatos, mondhatjuk: katonás. Utasít, és elvárja a maradéktalan munkavégzést.

 

Ezután szóljunk a másik szerzõdésrõl is. A Pendola és Szentes önkormányzata közös céget alapít, a cégalapításról rendelkezik ez az aláírt dokumentum. Ugyanígy történt a fõváros VII. kerületében is a Garay-téri beruházás kapcsán, amikor az önkormányzat és a Pendola létrehozta a Garay Zrt-t. Az út tehát már nem járatlan.
Hogy buktatói lehetnek, nyilván erre utalt a testületi ülésen dr. Demeter Attilának (MSZP), a jogi és a közbeszerzési bizottság elnökének szándéka ez utóbbi szerzõdés több ponton történõ pontosítására, kiegészítésére, amelyek csak részben mentek át az utolsó gyors egyeztetésen.

 

Zsohár Árpád kihívásnak tekinti a Petõfink életre keltésének gyönyörû feladatát. Sok szép tervet, elképzelést elsorolt és felhívta a figyelmünket a szerzõdés aláírást követõ beszélgetésen, hogy több olyan építészeti ritkaság kerül majd felszínre, amelyek az egész országban egyedülállóak. Azzal is tisztában van, hogy nagyon nehéz lesz, és sok-sok akadályt kell majd leküzdenie, mire a cél megvalósul, vagyis a XXI. század gépészetével a XIX. század korhûségébe öltözteti mind a szállót, mind a színházat. Sõt, a szállót legalább 170 fõ elhelyezésére kívánja alkalmassá tenni. Sok helyen kell majd a falakat visszabontani, s mindezt úgy teszik, hogy a városközpont ne ússzon porfelhõben, s a forgalomtól csak a Petõfi járdáját kelljen elvonni. 
Ebbõl adódott is a kérdés, amit Szirbik Imre polgármesternek címeztünk: mi lesz az épületben még üzemelõ vállalkozások sorsa? Kapnak-e csere helyiséget?

 

– A bérleti szerzõdésük a Városi Szolgáltató Kft-vel tartalmazza, hogy ha a munkálatok megkezdõdnek, három hónapos felmondással a szerzõdésüket felbontjuk. Az önkormányzat másik helyiséget nem köteles biztosítani, – hangzott a válasza.
Nem ünneprontásnak szánjuk a kérdést.
– Az elmúlt öt év történései, így a Szegedi Ítélõtábla 2005. szeptember 21-i döntése után, amelyben az épület vételáráról igen sajátosan rendelkezett, nyugodtak lehetünk, hogy már senki sem támaszt semmiféle követelést, vagyis az épület múltja nem köszön vissza?
– Nem, ugyanis az épület vételárát, amikor éltünk az elõvásárlás jogával,  bírósági letétbe helyeztük, és az érintettek megkapták, – próbált megnyugtatni.
Kép és szöveg: D. T.

Ez a bejegyzés 2007 06 28 20:36-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.