Egyes számítások azt vetítik elõre, hogy hamarosan akár néhány tízezer forinttal is többe kerülhet a Kálvária, vagy a Bánomháti temetõbe temetkezni. Ez hogyan lehetséges? Mivel e két temetõ a Római Katolikus Egyházközség tulajdona, a Szent Anna Plébánián próbáltunk ennek utánajárni.

Serfõzõ Levente plébános arról tájékoztatott, hogy az egyházközség temetõi szabályzata június tizenötödikével lép életbe. Ebben foglaltatik, hogy a Kálvária temetõ rendjét a jövõben gondnok felügyeli. Így van ez már az ország számos temetõjében, – halljuk. Az õ feladata lesz, hogy vigyázzon a rendre, zárja és nyissa a temetõt, a szemetet összeszedje az utak mellõl, füvet vágjon és gondozza az elhagyatott sírokat.
Érdeklõdésünkre Serfõzõ Levente vázolta, hogy a kovácsolt fõbejárati kapu állandóan zárva lesz, a kiskapun lehet majd közlekedni. A hátsó, sorompós kaput felújítják, a sírhelyeket autóval ezen keresztül kell azután megközelíteni.
– Az a hír kelt szárnyra a városban, hogy a temetõkkel kapcsolatos vállalkozásokat mostantól külön szerzõdéskötési kötelem, és jelentõs költségteher fogja sújtani, amit önök felé fizetnek be. A temetõ további fejlesztése áll ennek hátterében? – faggatóztunk tovább.
– Ezzel kapcsolatban akkor szeretnék információt adni, ha már ezen szerzõdések megköttettek, – válaszolja. 
– Tehát a hír igaz. Egy más jellegû kérdés: mivel huszonöt év után újra kell váltani a sírokat, sok gazdátlan marad. Ezeket kinek kell a továbbiakban gondozni?
– Sajnos vegyes a kép, van rég lejárt sír is, de még lejáratlan is, amelyet nem gondoz senki. A hozzátartozók egy kis része látványos módon nem látogatja a szerettei sírját. Nyilván ez zavaró a környezõ sírhelyek tulajdonosainak. Nekünk is. De van sok olyan sír, amelynek már rég lejárt a megváltása, és nincs adatunk, nem tudjuk utolérni a tulajdonosát. A legkülönfélébb esetekkel kell szembenéznünk, amikor rendezni szeretnénk a sírok sorsát, – összegez a fiatal plébános.

– A nyár második felére már környezetvédelmi szempontból is aggályos a temetõk egyes részének képe. Mégis mit tudnak tenni, hogy a helyzet változzon, rendelkezik-e errõl is az új szabályzat?
– Sokan azt gondolják, hogy van joguk, de kötelességük nincs. Van sok kötelezettségünk nekünk is, de nincs hozzá elég jogunk, azaz minden munkánknak meg kellene az anyagi fedezetének lennie, de nincs. Addig tudunk elmenni a sírok gondozásában, amíg az anyagi kereteink engedik. Amit tudunk tenni: a fõutakat havonta tisztítjuk, ami százezres nagyságrendû tétel. A legkínosabb állapotú sírokat megcsináltatjuk. Minden elhanyagolt sírt rendbe tetetnünk azonban lehetetlen.
– Az önkormányzat is segít önöknek a temetõ rendezésében, ebben az évben számíthatunk-e bármilyen fejlesztésre?
– Jól hangzik, hogy minden egyes forinthoz kapunk további egy forintot. Pl. az út kb. 2,5 millió forintba kerülne. Hálásan fogadunk minden hozzájárulást, csak az a baj, hogy az ötven százalék önrész sincs meg nekünk, mert nincs olyan bevételünk.
– A megváltott sírok ára, és az egyéb, temetkezéssel kapcsolatos bevételek nem önöknél maradnak?
– Egy része nálunk marad, a másik része elmegy iroda fenntartásra, a majdani gondnok pénzére. Ebbõl már nem jut fejlesztésre.
– A gondnoknak kell valamilyen hozzájárulást fizetnünk, ha temetõt látogatunk?
– Természetesen nem. Reggel 6-tól este 8-ig a személyi bejárón bármikor bemehetnek hozzátartozóikhoz a látogatók. Nem kell térítési díjat fizetni, nincs is jogunk azt kérni. A jármûveknek lesz bizonyos korlátozás, hogy védjük az útjainkat. Szeretnénk végre rendet tenni, rendezni viszonyunkat a vállalkozókkal is, akiknek a tevékenysége a temetõkhöz kötõdik…
Rend, ha lesz, annak ára is lesz. Azt hiszem, folytatás is.
Dömsödi Teréz
Fotók: Dömsödi Mihály

Ez a bejegyzés 2007 06 05 18:57-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.