Dr. Kalmár Gergely növénygenetikus több mint húsz éve foglalkozik a tönköly újraélesztésével. Az 1986-os csernobili atomreaktor-robbanás után a magyar gabonák hatását megvizsgálva egyedül az általa fenntartott tönkölybúza nem sugározott és genetikailag nem károsodott. A szegedi kutató akkor felismerte, hogy ez a tulajdonság óriási jelentőségű.

Elhatározta, hogy a tönköly eredeti, ősi genetikai tulajdonságait megőrzi, és ennek a növénynek szenteli élete további jelentős részét. A nevéhez köthető tönkölykenyér pedig egészségi szempontból nagyon fontos anyagokat tartalmaz, például aminosavakat, összetett szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagot és növényi rostot.

Ez a tönköly több mint 20 százalék fehérjét tartalmaz, melynek szerkezete az emberi fehérjéhez nagyon hasonló, génmanipuláció-mentes. Az aminosavak életünk fehérjéinek építőkövei, fontos energiaforrások és biológiailag fontos molekulák előanyagai, melyeket szervezetünk nem képes raktározni. Ha kiürülnek, komoly betegségeket idézhetnek elő.

A tönkölybúzából készült kenyér ásványianyag-tartalma 15-20-szorosa, vitamintartalma 20-25-szöröse a búzából készült kenyérének. Nem tartalmaz nehézfémeket, és E-vitamin-tartalma még kisütés után is csúcsértékben található a tönkölybúzakenyérben. Emellett igen magas a teljes B csoportú vitaminok aránya is. Javítja a fizikai és a szellemi teljesítőképességet, csillapítja az éhségérzetet. Erősíti az immunrendszert, lassítja az öregedést, a test szöveteit rugalmassá teszi, javítja a sejtek stabilitását. A tudatos vásárló megvásárolja és fogyasztja a kommersz tönkölykenyeret, mert ismeretei szerint jó. Azonban csak a Dr. Kalmár tönkölykenyérre jellemzők ezek a gyógyhatások.

(Az előadás időpontja a fenti kinagyítandó plakáton.)