Az értékláncok szerepéről mezőgazdaságunk jövőjében
Az Erdélyi-Felvidéki-Magyar Fiatal Gazdák Szemináriumának ad otthont Szegvár és Szentes ezekben a napokban. Szegvár főterén tegnap 18.00 óra tájban találkoztak vendégek és vendéglátóik. A program ma Szentesen a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központban folytatódik, és tart ezekben a percekben is.
Délelőtt Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő köszöntötte a szeminárium résztvevőit. Röviden felidézte azt a történelmi utat, amely a térség kertészetének fejlődését jellemezte az utóbbi két évszázadban. Szólt a kutatóállomás kialakulásáról és szerepéről ebben a folyamatban, majd hozzá tette:
– Nem elég jót és jól csinálni, a legfontosabb az, hogy a gazda értékesíteni is tudja a terményeit. Ily módon magának, családjának megélhetést biztosítson.
A tudás és kapcsolatrendszer okán ismertette Bartha János hagyatékának lényegét, s az arra épült, ma is kiválóan működő oktatási intézményt bemutatta. Az ágazat egyik alapvető problémájaként az előregedést említette, tehát különösen értékesnek nevezte az ilyen, és ehhez hasonló találkozókat, amikor a fiatal gazdák tapasztalatcseréjére kerülhet sor.
Esélyek és veszélyek – az EU tagság hatása a magyar mezőgazdaságra címmel Ficsor Ádám szakállamtitkár tartott vitaindító előadást, aki hangsúlyozta:
– Az unió mezőgazdasági termelése ma a hiányok pótlására épül, azaz a keresleti tényezők határozzák meg. Kiemelte a megújuló energiaforrások, valamint a klímaváltozás, és más környezeti hatások kapcsán fellépő árukeresletet. Azt is említette, hogy manapság a technológia értékesebb a piacon, mint maga a termék. Mivel az állandó keresletbővülést a kínálatnövekedés kíséri, a kettő közötti rést volna érdemes kiaknázni, – figyelmeztetett.
Sokakat talán meglepett, amikor kijelentette, hogy a magyar mezőgazdaság jelenleg nem versenyképes, emiatt fokozott a kiszolgáltatottságunk. Miközben egyre több kihívásnak kell megfelelni, ezzel arányosan a kompenzációs tortából egyre vékonyabb szelet jut. S ez a helyzet élénkebben sújtja az új tagállamokat, mert jobban el vagyunk maradva szervezettségben, valamint az ipari és az agrártermelés összefűzésében, – mondta, és így folytatta:
– A mostani rendszer jó egy-két tízezer termelőnek, de mi lesz a többi százezerrel? Ezután nyugati példákkal szemléltette az ottani szövetkezeti formák, mint hatékony értékláncok működését. Ahogyan a feldolgozók nem termelnek extraprofitot, és mégis állják a hihetetlen nagy versenyt a piacon. A nyereségből osztalékot adnak, és nem a termelők egyre nagyobb költségigényét elégítik ki.
Végezetül Ficsor Ádám arra kereste a választ, melyik az a két út, amely a magyar mezőgazdaság versenyképességének lehet a záloga. Az érdekképviselet és a politikai konszenzus lenne az? Talán. Mindenesetre tovább kell vinni az apró lépések politikáját, mert még mindig jobb cselekedni, mint várni a csodára a deficites struktúrák, nagy fokú érzelmi átitatottság jellemezte szerveződéseink közepette,- summázta.
A továbbiakban előadást tartott Szabó Zoltán, a COPA-COCEGA alelnöke, Szász Péter CEJA alelnök, Mikula Lajos AGRYA alelnök, valamint Fejes István elnök, a Magyar Teleház Szövetség képviseletében és Pém Bálint csallóközi, Fazekas Miklós erdélyi fiatal gazda. A határon átnyúló mezőgazdasági kapcsolatokról Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, polgármester tart ismertetőt, és a délután folyamán kerekasztal megbeszélésre is sor kerül, amikor azt boncolgatják, zajlik-e valós érdekképviselet a nemzetközi szervezetekben.