A nehéz évek után most már több mosolygós arcot látni a fábiáni határban. A falubeliek elismerõen beszélnek a legnagyobb mezõgazdasági üzem, a Kinizsi 2000 Mg. Zrt. -ben végbemenõ folyamatokról. Farkas Sándor országgyûlési képviselõ, a részvénytársaság elnök-vezérigazgatója is örömmel erõsíti meg az általam hallottakat, miszerint  2006-ban eredményes évet zártak, s mintegy százmillió forintot fordítottak fejlesztésekre, javarészt pályázati forrásokból.

– Valóban reményteljes volt a tavalyi évünk. Ennek egyik eleme a pályázati források, de inkább a tudatos, szervezett, racionális munkavégzés mellett teremtõdött meg a fejlesztések háttere, – vélekedett Farkas Sándor, és így folytatta:
– Jó év volt már azért is, mert a terméseredményeink mellé társultak a magasabb felvásárlási árak. Jó minõségû terményeket tudtunk betakarítani. Mindezzel az elkövetkezõ éveket bírtuk megalapozni. Az elmúlt év eredményének tartom azt is, hogy a hitelállományunk jelentõs részben csökkent.
– Milyen konkrét beruházásokat hozott az esztendõ?
Az elmúlt évben befejeztünk egy gépberuházási programot, ill. a szarvasmarha telepet fejlesztettük pályázati támogatásból, ami mind az állatoknak, mind az ott dolgozóknak biztosít jobb komfortérzetet, s ez a tej mennyiségében már most komoly növekedést jelent.
– Meggyõzõdésem szerint a mezõgazdaságban a kitörési pont a fejlesztés, az újabb lehetõségek kiaknázása. Bár az adottságok egyre szûkülnek, viszont aki nem fejleszt, lemarad és tönkre megy. Ezt tudomásul kell vennünk, akár kicsi a gazdaság, akár nagy.
– A 2007-2013-as idõszakra milyen elképzeléseik vannak, s mely területeken?
– Ez az elsõ év, amikor 2013-ig gondolkodunk, hogy melyik évben milyen fejlesztéseket lépjünk meg. A termelés során nagyon sok berendezés használódik el. A terv elkészült a biztonságos túlélésünk stratégiájával. Elsõdleges szempont, hogy a gazdaságban dolgozóknak és a részvényeseknek megfelelõ stabilitást nyújtsunk. S talán – már az elõzõ év eredményében is bízva – osztalék kifizetésére is sor kerülhet majd.
– Visszatérve a kérdésére, nagyon fontos a fejlesztések iránya. Mintegy 3600 hektár szántó területet bérlünk a gazdálkodásunkhoz, ez a területnagyság hosszú távra megmaradhat. Ehhez szükséges a megfelelõ mûszaki háttér, hiszen 9 tonna kukoricát, 70 tonna répát, 6 tonna zöldborsót, – sorolhatnám – szeretnénk hektáronként betakarítani, ehhez megfelelõ talajállapot és mûszaki háttér, szakmai felkészültség kell. Nem utolsó sorban öntözési fejlesztés. Mi az utóbbiban lemaradtunk, amit az   elkövetkezõ években muszáj pótolnunk.
– A szükségszerûség egy másik beruházást hozott elõre, a szárító berendezésünk cseréjét. Harminc éves, leamortizálódott a szárítónk. Ha a termést biztonságosan, jó minõségben szeretnénk betakarítani, ennek a feltétele egy kiszámíthatóan üzemelõ szárító megépítése. Szeretnénk, ha 2008-ban meg is valósulna, azonban százmillió forint feletti költséggel számolhatunk csak erre a célra.

– Az állattartás területén milyen változások lesznek, hiszen az uniós pályázati program e területet is kiemelt prioritásként kezeli.
– Természetesen gondolkodunk e területben is. Bár elég magasak a gabonaárok hazánkban, ám mégis minél magasabb feldolgozási szinten kell a gabonát értékesíteni, ezért idén tavasszal viszszaállítottuk a sertéstenyésztést a gazdaságunkban. Igaz, nem nagy volumenben, de már van háromszázötven hízósertésünk. A korábbi évek színvonalára szeretnénk felfejleszteni, ami kétezer darabos éves kibocsátást jelentett. Mivel a tartási feltételek elavultak, szükségszerû, hogy új környezetkímélõ, energia takarékos technológiával haladjunk tovább.
– A szarvasmarha telepen az istállók és pihenõhelyek nyári klímához igazítása is fontos feladatunk. Ventillátoros hûtõberendezéseket kívánunk beszerezni, hogy a nagy meleg miatt ne legyen a tejtermelésben visszaesés. A befektetés egy idény alatt megtérülhet. Ez a kisebb beruházások közé tartozik. Gondolkodnunk kell továbbá  egy tejhûtõ-rendszer megvásárlásában is. Elvárás magunkkal szemben, hiszen az ország mintegy ötszáz tehenészete közül az elõkelõ elsõ negyven között vagyunk, amit a hosszú évek munkájával értünk el.
– Szolgáltatói tevékenységet is végeznek…
– A kertészetünkben minden fóliasátor magántulajdonban van, de a részvénytársaság szolgáltat fûtõvizet, öntözõvizet, biztosítja a hulladék elszállítását. Hogy a fóliatulajdonosok minél elégedettebbek legyenek a szolgáltatásaink színvonalával, sõt anyagilag is érzékeljék a hatását, energia racionalizálási pályázatban szeretnénk lépni, hogy a kevés termálvizünket a lehetõ legkisebb hõveszteség nélkül tudjuk kijuttatni a fólia tulajdonosoknak.
 – Hogyan alakul az alkalmazotti létszámuk?
– A részvénytársaságuknál száztizenhárom fõ dolgozik. Várhatóan ez a szám azonban az elkövetkezõ hónapokban emelkedni fog. Mind a sertéstelepünk, mind a megnövekedett tejtermelést biztosító szarvasmarha ágazatunk kiszolgálása igényel plusz létszámot. Még ebben a hónapban fogadunk be tizenkétezer libát, libagondozókat is veszünk fel. Létszámbõvülés tehát fizikai területen várható. Vezetõi gárdánk nem változott. Szûk létszámmal, a korábbi húsz fõs irodai létszámmal szemben most hatan vagyunk. Kiépítettük a számítógépes hálózatot az iroda és a majorok között, amivel könynyebbé vált a munkánk, s nyilván spórolunk az emberi erõforrásokkal is.
Farkas Sándor elnök-vezérigazgató arról is beszámolt, hogy a szarvasmarhák takarmányához tavaly elõször termeltek szóját. A kísérlet jól sikerült, jobban jártak, mint ha ezt a növényt úgy vásárolták volna az állatoknak. Így az idén növelik a szója termõterületét. Hétszáz hektáron kukoricát, háromszáznyolcvan hektáron kísérleti gabonafajtákat is vetettek  ezekben a napokban.     

Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2007 05 06 10:55-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.