Hazai gyógynövények (2.)

Angyalfű.jpgAngyalfû: Angyalgyökér, orvosi angyélika (archangelica officinalis). Az ernyõsvirágzatúak családjába tartozó, Európa magasabb hegyvidékein, al-havasi tájain honos, nálunk is termesztett, minden részében felhasználható, illatos növény.

Az elsõ évben csupán dús tõlevélzete fejlõdik, második évben jelenik meg szára, amely gyakran 2 méternél is magasabb, egyenes és csöves, valamint a tetején elágazó. Szárlevelei közül az alsók két-három arasznyi hosszúak, széles tojás kerületûek. A levélkék hosszúak és tojásdadok, 5-15 cm. hosszúak, kétszer fûrészelt élûek. A végsõ levélke karéjos vagy hasogatott.
Virágzata gömb alakú, 20-40 cm. átmérõjû. 20-40 cm. sugarú, sárgászöld virágú összetett ernyõ, az ernyõcskék sokvirágúak. Gyökere az elsõ évben répaszerû, egy-két ujjnyi vastag, a második évben a gyökértörzs kisebb ökölnyire is fejlõdik, ebbõl több kisujjnyi vastag, 10-30 cm. hosszú járulékos gyökér ered.
A növény május-júniusban virágzik, termése augusztusban érik. A gyökérdrog tartalmaz: illóolajat, cseranyagot, pektint, keserûanyagot, szerves savat, keményítõt. Használják teakeverékben: étvágyjavító, emésztést serkentõ, vizelethajtó, vértisztító, szélhajtó, nyálkaoldó, idegerõsítõ, izzasztó, felfúvódást szüntetõ, továbbá gyomor és epebántalmak ellen. Szeszes kivonatát reumára alkalmazták a népi gyógyászatban, mint bedörzsölõ szer. A szesziparban a gyomorkeserû likõrök készítésénél gyakran használt alkotórész.
Angyalfű.jpgA levéldrog: illóolajat, keserûanyagot és cseranyagot tartalmaz. Vizelethajtásra alkalmas, valamint roboráló (erõsítõ) teák alkotórésze. Tejszaporító hatása ismert a népi gyógyászatban. A termésdrog: illóolajat és keserûanyagot is tartalmaz. Étvágyjavító, vizelethajtó, gyomor- és bélhurut, epe- és idegbántalom elleni teákhoz keverik. A drogot a likõripar is használja. Illóolaját  a kozmetika, illatszer és a cukoripar is alkalmazza.

Ánizs: Közönséges ánizs, illatos ánizs. Pimpinella anisum L. Az ernyõsvirágzatúak családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékérõl származó, nálunk termesztett, egyéves, illatos növény.
Szára 30-50 cm. magas, egyenes, a virágzatában elágazó, gyér levelû. Alsó levelei hosszúnyelûek, kerek vese alakúak vagy széles tojásdadok, mélyen fûrészesek, a középsõk hármasak, a felsõk szálasan három részre hasadtak. Virágzata összetett ernyõ, a virágok aprók és fehérek. Termése éretten 4-5 mm. hosszú, körte alakú, szürkészöld vagy szürkésbarna színû. Rövid serteszõrökkel sûrûn borított.
A drog (Anisi fructus) kellemes, jellegzetes illatú, édeses fûszeres ízû. A növény júliusban virágzik, termése augusztusban, szeptemberben érik. A növény tartalmaz: illóolajat, kumarint, kolint és fehérjét, valamint zsíros olajokat. Emésztést serkentõ, étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, epekiválasztást elõsegítõ és nyálkaoldó hatású teakeverékek  gyakran alkalmazott alkotórésze.
Ánizs.jpgCsecsemõk szélhajtó teája. Alkalmazzák köptetõ és izzasztó teakeverékek, valamint menstruációt elõsegítõ teák komponenseként. Háztartási és ipari fûszer. Likõrök és cukorkák ízesítéséhez használják. Szoptató anyák tejszaporító hatását dicsérik. Az illóolaját a likõr- és cukoriparban, valamint a kozmetikai iparban fõleg szájápolók, szájvizek és fogkrémek ízesítésére használják.
                  
Rideg Róbert
természetgyógyász-tanár,
fitoterapeuta

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.