Húsvét után mindenki előtt természetes – remélhetőleg – Jézus feltámadását ünnepeltük. Tette ezt mindenki a szép tavaszi napsütésben úgy, ahogy családjában megszokott és természetes.

Sokan töltötték munkával az ünnepet, kertjük és lakókörnyezetük szépítgetésével.
Biztosan voltak olyanok, akik vendéget vártak, rég látott kedves rokont, ismerőst, jó barátot. Szép számmal akadtak olyanok, akik elutaztak és egy hangulatos panzióban vagy kis szállodában pihentek. A legfontosabb talán az, mindenki igyekezett kikapcsolódni, a munkanapok egyhangúságából.
Az egészség és termékenységvarázsló locsolás manapság nem nagyon kedvelt, pedig a kisfiúk lelkesen tanulják a szép locsolóverseket. A nagynénik és nagymamák ajtaja nyitva volt szerencsére előttük, a finom sütik mellé „Kindertojás” is járt.
A húsvét nekem az egyházi ünnep mellett az élet sok területén jelenti a „feltámadást” azaz a felébredést, újrakezdést. Legegyszerűbb a természet éledése, mindenkinek természetes, hogy zöldül a fű, virágoznak a kert első virágai és ébrednek a gyümölcsfák. Megújult a természet, a madarak is hangosabban, vidáman csicseregnek. Élet és a játék örömét jelző gyerek zsivaj tölti meg a játszótereket.
Szerintem egyfajta feltámadás ez is. Hiszen a napsütésben szívesebben sétálunk, kimerészkednek az utcára az idősebbek és sokkal több emberpalánta futkározik  a biztonságot jelentő anyukák, apukák és nagyszülők körül.
A két – három éves lányok vidám, színes szoknyácskákban, mint megannyi virágszál érzi magát nagylánynak, mert szoknyában van. A kisfiúk elővették a motorjukat, tenyérnyi farmerkabátjukban büszkén ülnek motornyergében. Büszke anyukák és apukák tolják szemük fényét a babakocsikban. Felébredt a város a téli, szürke álmából.
Feltámadt az élet, optimistább hangulatot szórva szét városunkban. Színesebben öltözködik mindenki, gyakrabban látni mosolygó embereket.
Előkerülnek a kerékpárok, aminek az autósok nem mindig örülnek, élet járja be az utakat, utcákat, beszélgető emberek látványa természetes. A Klauzál utcai kis piacra  sok szép virágot hoztak a több évről ismert, kedves árusok.
Az ünnepi találkozások feltámasztják a kihűlő félben lévő rokoni és baráti kapcsolatokat is, az újrakezdés lehetőségét kínálva, a kedvező változás reményében.
Bízom felébrednek az egymás iránt érzett érzéseink, a jók megerősödnek, a rosszak remélhetően gyengülnek, szabad utat engedve jobbik énüknek.
A napsütés hatására fokozódik az aktivitásunk, felébred a boldogsághormon termelődésért felelős belső elválasztású mirigyünk is. Feltámadunk a téli depressziós hangulatunkból. Jobban figyelünk a tavaszi divat újdonságaira, frizuránkra.
Ahogy melegszik az időjárás kedvenceink átvedlenek és nyári bundájukban élvezik kényeztetésünket és szeretetünket,  fürgébben kergetik a macskákat, galambokat. Átváltozással bizonyítjuk a felkínált újrakezdést,  elfogadjuk és sokan értékeljük azt.
Szeretném hinni ugyanígy értéknek érezzük – nemcsak húsvétkor –  Jézus feltámadását, tartós örömet érezve lelkünkben. Ebben mindig bízhatunk, mert ez biztos.
Ezt az egyre közeledő felmelegedés sem akadályozhatja meg. Rajtunk múlik mennyit engedünk a feltámadás öröméből magunkhoz, mit engedünk megtapasztalni ebből. Juttatni kell  belőle a léleknek is, mert átélt öröm nélkül könnyen megbetegedhet, ne engedjük ezt!
Merjünk örülni a csodának, ami bennünk valamint közelebbi és távolabbi környezetünkben támadt fel

Füredi Zsuzsa

Ez a bejegyzés 2007 04 20 06:43-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.