Épp a Községháza felújítása folyik, amikor Szegvár polgármesteréhez látogatunk azzal a céllal, hogy a település fejlesztési stratégiájáról érdeklõdjünk. Gémes László, a község elsõ embere elmondja, hogy a helyi adó teljes lehetséges részét fejlesztésre fordítják, de tudatják is az adófizetõkkel, hogy mire költik a pénzüket.

Arról is szó esett, mekkora változásokat hoz majd a kastélyprogram, s hogy várossá válnak egyszer? Mindenesetre továbbra is szeretnének.
– Az állami normatívák csökkenése miatt nagyon meg kell gondolni a mûködés feltételeit, a lehetõ legkisebb költségekkel szabad csak a települést üzemeltetni, – halljuk Szegvár fiatal, elsõ ciklusban lévõ polgármesterétõl (képen).
– Van esély arra, hogy egyre több fejlesztési forrás nyíljék meg. Bíztató, hogy új költségvetése kezdõdik az Európai Uniónak, és az egyes operatív programokon belül lesznek fejlesztési lehetõségek minden település számára. Szeretnénk mi is a lehetõ legjobban kihasználni ezeket.
– Látjuk, munkák folynak a hivatal épületében…
– Az igazság az, hogy már nagyon ráfér a felújítás a Községházánkra. De õszintén szólva csak a legszükségesebb munkákra költünk, nem több, mint háromszázezer forint összegben. A munkák jó részét házon belül, saját munkaerõvel oldjuk meg, – mondja.
– Elõnyben részesítik a pályázatokat. Milyen eredményekrõl számolna be szívesen?
– Még ebben az évben elkészülnek a Szentesre vezetõ kerékpárút tervei, amire megnyertük a pályázatot. Az õszszel ez volt az elsõ munkánk. Decemberben értesültünk a pozitív döntésrõl. A közbeszerzési eljárás után megvan már a tervezõ. Õsszel be kívánjuk adni az építési munkákra is a pályázatunkat. Reményeink szerint 2008-ban elkészülhet a községünket a várossal összekötõ kerékpárút.
– Milyen kisebb volumenû feladatokkal terveznek?
– Igen minimális az a területfejlesztési keret, amelyet felhasználhatnak az önkormányzatok, de mindenképpen csapadékelvezetõ árkokat, járdákat szeretnénk rendbe tenni belõle. Kátyúzni is fogunk a nyár folyamán, persze önerõbõl, mert így jóval olcsóbb.
Gémes László azt is elárulta, hogy pályázni akarnak az óvoda felújítására is. Már az érvényes építési engedéllyel rendelkeznek. Tornaterem, orvosi szoba építése is megtörténne, ami rehabilitációs tevékenységre adhatna lehetõséget. Értesülései szerint idén lesz erre vonatkozó pályázat.
– A legnagyobb programunk mégis a kastélyprogram lesz, várhatóan jövõre.  A kastélyra és környezetére 1,2 milliárd forintot terveznek rákölteni, – újságolja. – Ehhez az is hozzá tartozik, hogy tartalommal is megtöltsék az épületet, kiemelt kulturális centrummá váljék.
– Ez hogyan történne?
– Tulajdonosa a magyar állam. A Mûemlékek Állami Gondnoksága a vagyonkezelõje. A mi kastélyunk is része annak a negyvenegynek, amely az ország bemutató programban szerepel.
– A felújítás folyamatát azért önök koordinálják, jól gondolom?
– Igen, lehetõséget kaphattunk arra, hogy a kivitelezési munkákban részt vegyünk, s természetesen késõbb a hasznosításból is kivesszük a részünket.
– A térség ezáltal hatalmas kulturális kapacitás bõvüléshez jut…
– Valóban, újabb projekteket fog generálni ez a program.  Szálláshelyek kellenek, nagyobb lehet a vendéglátó egységek forgalma…
– Mikorra kell a projektnek megvalósulnia?
– Két éven belül tervezett, tehát 2009-ben már konkrét programokban gondolkodnak.
– Hogyan birkóznak meg az önerõvel, hiszen említi, milyen elõrelátóan terveznek a pályázatokkal?
– Nehéz kérdés. De az a jó az operatív programokban, hogy aránylag kevés önrész kell, de a testületünk attól sem zárkózik el, ha a komolyabb fejlesztésekhez szükséges, hitelbõl pótoljuk a szükséges önrészt.
– A közeljövõben a kistérségi együttmûködésbõl mit  szeretnének profitálni?
– Vannak közös pályázataink, ilyen pl. az említett kerékpárút projekt, de lesz településeket összekötõ utak felújítására is közös pályázatunk. Azért fontosak ezek az együttmûködések, mert együttesen több az esélyünk, így egymásnak is segítünk.
– A városi ranghoz a kastélyprogram is egy lépcsõ lehet. Mit gondol ön errõl?
– Ha módunk lesz rá, szeretnénk mindenképpen meglépni. Elõtte megkérdezzük majd az embereket. Valamikor megyei jogú város voltunk, s ez a cím nincs is még hivatalosan eltörölve. Ezért nevezzük  ma is a kastélyt vármegyeházának. Nyilván ez az óriási léptékû program felerõsítheti a várossá válás igényét. Meg fogjuk vizsgálni, amennyiben elõnyökkel járna településünk számára, azon leszünk, hogy meg is szerezzük a “Szegvár város” címet.
Fiatalos lendülettel és kreativitással biztosan eljutnak idáig. Kívánjuk ezt Szegvár nagyközség mind az ötezer lakosának.

Dömsödi Teréz
(Fotó: Dömsödi Mihály)

Ez a bejegyzés 2007 04 11 12:05-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. A hozzászólások, és a visszajelzések is tiltva vannak.