Acsalapu
Hegyvidéki patakok mentén, forrásos, vizenyõs helyeken terem a kétlaki és évelõ növény, a közönséges acsalapu, más néven kalaplapu, nagy szattyú. Latin nevén Petasites hybridus Sch. (Petasites officinalis), a fész-kesvirágzatúak családjába tartozik.

Gyökértörzse hengeres, helyenként csomós, amely gyakran üreges, fás, kívül barna, belül fehéres színû. Belõle hosszú, egészen ujjnyi vastag tarackszerûen kúszó gyökerek erednek. Szára tõkocsányszerû, csak pikkelylevelek vannak rajta. Virágzata a levelek megjelenése elõtt fejlõdik. Termõs virágzata a nyílás kezdetén 20-30 cm. magas, majd termésig a szára akár egy méterig is megnyúlik. Csúcsán a fészkes virágzatok nagy fürtben állnak, a virágok hússzínûek. A porzós virágzat kisebb termetû, virágai többnyire fehér színûek.
A levelek tõállásúak, nyelük 50-70 cm. hosszú, lemezük kerek és szív alakú. Átmérõjük gyakran a fél métert is meghaladja. Szélük egyenlõtlenül fogazott, felszínük sötétzöld, fonákuk szürkésmolyhos, erezetük tenyeres. Nyelükben három fõér fut össze. Március és április hónapokban virágzik.
A növény legfeljebb 5 cm-es hosszú nyélrésszel gyûjtött. Fejlett, ép levelei, valamint az õsztõl tavaszig gyûjtött gyökérzete adják a drogot. A gyökérdrog kb. 3% inulint, 2% pektint, kolint egy glikozidát, keserûanyagot, nyálkát, cseranyagot és kevés illóolajat, zsírt és szénhidrátot tartalmaz. Hatása nyálkiválasztást elõsegítõ, görcsoldó, izzasztó, köhögéscsillapító. Teáját légzõszervi megbetegedések ellen, fõleg asztmás bántalmak enyhítésére, a légzés könnyítésére használják eredménynyel. Fõzetét külsõleg torokgyulladás ellen öblögetés formájában is alkalmazzák. A levéldrog sok nyálkát tartalmaz. Teája köptetõ, izzasztó, ideges fejfájást, migrént megszüntetõ szer. A friss leveleket a népi gyógyászatban gyulladások és kelések gyógyítására, borogatására használják. Külsõleg a nyers levél isiászra is kitûnõ.

Akácfa
Fehér akác, latin nevén robinia pseudoacacia. A hüvelyesek családjába tartozó, Észak-Amerikából származó közismert fa, amely nálunk is kisebb nagyobb erdõségeket alkot. Utak mellé és házak köré is szívesen ültetik. Fája sokféleképpen hasznosítható. Májusban nyíló illatos virágait pedig nemcsak jó méhlegelõként, hanem gyógyteaként is megbecsülték.
Az akácvirágot üde nyílásban, a fürtöktõl lefosztva kell gyûjteni. A drog robinin- és akaciinglikozidát, robigenin-kámfort, kevés illóolajat, heliotropint, linaloolt és még többféle aromás anyagot tartalmaz. Az akácvirág teája köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, enyhe vizelethajtó és görcsoldó, valamint túlzott gyomorsavképzõdést megakadályozó hatású, étvágyjavító. Homeopátiás hígításban ugyancsak gyomorsavtúltengés ellen hatásosnak bizonyult. Az akácfa kérgének fõzetét helyenként gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély ellen használják. A kéreg alkalmazásában fokozott óvatosság ajánlatos, mert robin és fazin nevû mérgezõ fehérjéket tartalmaz.
Rideg Róbert
természetgyógyász-tanár, fitoterapeuta

Ez a bejegyzés 2007 04 09 20:03-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. A hozzászólások, és a visszajelzések is tiltva vannak.