Hó a subája, jég a szakálla…
Talán ez a két apró részlet volt, ami hiányzott a lappföldi Mikulás szentesi látogatása alkalmával. A mûszaki ezred dolgozóinak gyermekei 2011. december 2-án este együtt várták a Mikulás érkezését a Helyõrségi Klubban.
Bár aznap kemény fagyok voltak, de a várva várt hó mégsem kezdett el szállingózni az égbõl. De nemcsak a havat várták közösen a gyerekek, hanem egy rénszarvasok által húzott szán feltûnését is figyelték az égen. A felnõttek egyrészt a feszültség oldása végett, másrészt, hogy segítsenek a Mikulásnak abban, hogy észrevétlenül érkezhessen, kézmûves-kedéssel és egy bájos gyermekmûsorral próbálták elterelni a gyerekek figyelmét.
A napkeleti királyok tömjént és mirhát vittek annak idején a kisjézusnak, itt most frissen sült pogácsa, a narancs, a szegfûszeg és a fahéj illata gondoskodott az ünnepi hangulat megteremtésérõl. Az otthoni ünnepi asztalra mandarinból, fenyõágból és gyertyából lehetett díszt készíteni vagy a karácsonyfára az ügyesebbek díszes papírokból angyalkát varázsolhattak. A Tücsök zenekar közel félórás mûsora után viszont valóban megérkezett a teli puttonyú, õszszakállú Télapó, aki nemcsak a csomagokat adta át a kisfiúknak és kislányoknak, de mindegyikükhöz volt pár kedves szava is. De azért megfogadtatta velük, hogy a jövõ évben is ugyanilyen, ha nem jobb gyerekek lesznek, mint az idén voltak és a fényesre tisztított kis cipõcskéiket Szent Miklós napja elõtti estén készítsék az ablakokba, hátha még ott is meglepi õket valamivel.
De a Mikulás sem távozott üres kézzel az ünnepségrõl, hiszen a nagyobbak közül többen is meglepték dalokkal és versekkel, amik között akadt olyan is, amit annak ellenére, hogy milyen nagy kort ért már meg, ez idáig még sohasem hallott. Azt persze tudja mindenki, hogy a Mikulásnak ezekben a napokban bizony kevés ideje van egy-egy gyermekre, de azért még néhány fotót is készíthettek vele közösen, hogyha az édességekkel teli csomagok ki is fogynak a napokban, de örök emlékként ezek ott lesznek a családi albumokban.