A megfázásról II.
Az influenza rég óta ismert betegség, amely heves járványokkal látogatja végig Európa és a világ országait. Többnyire nedves õszi és téli idõben – napos idõben az esetek száma csökken – csak néhány napig tart.
Hirtelen lép fel, magas lázzal, hidegrázással, általános levertséggel és fejfájással jár, de kísérheti végtagfájdalom, étvágytalanság, mint a leggyakoribb tünetek. Sok esetben a légutakat is megtámadja. (Köhögés, légcsõhurut.) Más esetekben az emésztõszerveket, (étvágytalanság, gyomorfájdalom, hasmenés) míg máskor az idegrendszert is próbára teszi. Heves szívdobogás, félelem érzet társulhat hozzá. Gyakran komplikálódik tüdõ- és mellhártya gyulladással.
Az influenzától csak anynyiban lehet óvakodni, hogy a test erejét fokozzuk, ellenálló képességét növeljük (bõrápolás, légfürdõk). Legfontosabb az ágyban fekvés és az izzadás. Láz esetén priznic borogatást csak hozzáértõ személy végezhet. Diéta, könnyen emészthetõ ételek ajánlottak. A gyulladásos terület duzzadt, fájdalmas, melegebb, pirosabb lesz. Az érintett szerv mûködése is károsodik. Az orrból ürülõ váladék színtelen, ilyenkor csak a vérplazma jut át az érfalon. A sûrû, sárgászöld váladékban aktív és szétesett fehérvértesteket, baktériumokat lehet kimutatni. A vérzéses gyulladás súlyos betegség, közönséges nátha esetén nem találkozunk vele. A szervezet felvette a harcot a kórokozókkal szemben. A termelõdõ ellenanyag hatástalanítja azokat, és a beteg meggyógyul.
A náthának is van lappangási ideje: néhány óra vagy egy-két nap. Enyhe esetben torokfájás, orrváladék, de ehhez ha rekedtség, köhögés is csatlakozik, akkor már a fertõzés a gégéig, vagy légcsõig eljutott. Alkalmazhatjuk a gyógyteákat, mézet, inhalálást. Segítenek az orrcseppek, légtisztító cukorkák és balzsamok is.
A köhögés két féle lehet: A fertõzés erõteljes váladék képzõdésre ingerli a légutakat borító sejteket. A szervezet ettõl a sûrû, tapadós nyáktól akar megszabadulni a köhögéssel. Szárazköhögés, amikor váladék nem képzõdik. Nem könnyebbül meg a beteg egy-egy roham után, inkább kimerül. Éjszakai nyugtalanságot is érez. Ilyenkor a köhögési ingert szüntetjük meg. Fontos a bõséges folyadék fogyasztás, mert a melegebb test több vizet párologtat, és a láz csökkenését általában bõséges verejtékezés kíséri, emiatt könnyebben kiszáradunk. A verejtékezéssel nagy menynyiségû ásványi só is távozik a szervezetbõl.
A “kalapkúra” nem alkalmas a betegség kezelésére. Az elfogyasztott szeszesitaltól a beteg rózsaszínûbbnek látja a világot, de ne terheljük a szívet és a májat. A lázcsillapítók szedése nem egyeztethetõ össze az alkohollal.
Ha a tüneti kezelés nem eredményes, orvoshoz kell fordulni a szövõdmények miatt. (Arc- és homloküreg gyulladás, súlyosabb formája tüdõ- vagy mellhártya gyulladás.) A szövõdmények kezelése orvosi felügyeletet igényel, ne próbálkozzunk otthon vele.
Az egyes gyógyfüvek a megfázás megelõzésében segíthetnek. Immunrendszerünk a vitaminok és ásványi anyagok megfelelõ bevitele mellett jól mûködik. A gyógynövényekbõl készült borogatások, gõzölések (kamilla, borsmenta, kakukkfû vagy eredeti erdei fenyõ illóolaj) lázat és gyulladást csillapítanak, (C, B vitamin) légút tisztítók is. Illóolajával vízgõz belégzése utján csökkenti a köhögést, fertõtlenít és feloldja a légúti lerakódásokat. Pl. belsõleg a bodza és hársvilág 1:1 aránya a legjobb.
A testfelületünk lehûlése önmagában nem okoz betegséget. Járványos idõszakban mindenki ki van téve fertõzésnek, akiknek ellenálló képességük valamiért lecsökkent, meg is betegszenek. De ezért nem kell elkeseredni! Módunkban áll megküzdeni a ránk leselkedõ betegségekkel.
Csordás Istvánné
természetgyógyász
eü. szaktanácsadó