Sportolók köszöntése III. rész
Huszonnégy edzõ, több száz sportoló az idei szentesi sportünnep mérlege. Vázák, érmek, serlegek és oklevél, amelyekkel az önkormányzat évrõl évre elismeri a legjobbak teljesítményét.
2006-ban az év sportolója a 86 esztendõs Kovács Imréné, a Szentesi Delfin Egészségmegõrzõ Sport Club úszónõje méltó példaképül szolgálhat minden fiatal számára. Margitka néni ma is minden nap – ha csak teheti – lemegy az uszodába és elvégzi napi edzésadagját. Ezután tornázik, kerékpározik, mert tudja, hogy ez létszükséglet ahhoz, hogy egészséges maradjon. Rendszeres úszóversenyzõ, hazánk legidõsebb hölgyversenyzõje. A legutóbbi gyulai országos szenior úszóversenyen nyolc országos bajnoki címet szerzett. Hét számban tartja az országos csúcsot korcsoportjában. Az elmúlt évben ötvenöt egyéni aranyérmet szerzett az országos és nemzetközi versenyeken. Rendkívül fitt nemcsak fizikálisan, de szellemileg is. Megérteti magát németül, sõt két évvel ezelõtt angolul kezdett tanulni. Minden alkalmat megragad arra, hogy világot lásson. Gyermekeivel, unokáival és szenior úszótársaival bejárta Európát. Négy gyermekét egyedül nevelve fel, diplomát adva kezükbe ily módon is követésre érdemes példát adott.
Az év edzõje díjat ezúttal Kalydy Zoltán, a Szentesi Pollák DSE. edzõje kapta. A munkaközvetítõ cselgáncsozó és edzõ 1986-ban szerzett a Testnevelési Egyetemen edzõi diplomát. Elõbb Egerben, késõbb Kaposvárott, majd az Újpest alapító edzõjeként ért el eredményeket. A Szentesi Vasutas SC Judo Szakosztálya alapításával indult kiváló helyi pályafutása.
Életmû díjban részesült Horváth László, aki 1958-ban végzett a Testnevelési Egyetemen. A Petõfi Sándor Általános Iskolában kezdte tanári munkásságát, majd 1960-ban a Horváth Mihály Gimnáziumban folytatta. Itt tanított nyugdíjazásáig. Közben megszerezte a gyógytestnevelõi diplomát is. Az egykori vízilabdázó a Szentes MÁV csapatában kezdett 1939-ben, de játszott a Szentesi Torna Egylet (1948), a budapesti MTK (1949-50), a Honvéd (1950-58) és a Szentesi Kinizsi (1958- ) csapatában is. Fõiskolás évei alatt a Fõiskolai Világbajnokságon (Párizs, 1958) csapata II. helyezést ért el. A Honvéd játékosaként háromszor volt Magyar Kupa gyõztes. A szentesi vízilabda csapat – játékos edzõsége alatt – az OB I-ben játszott.
Kardos Mihály az 1976/77-es tanévben teke sportágban segédedzõ képesítést szerzett. 1975-ben a Szentesi Vasutas Sportklub teke szakosztályának játékosa, majd 1998-ban a Szentesi Vasutas Tekézõk Egyesületének tagja. Edzõje Bakonyi István volt. 1980-ban beválogatták az országos vasutas válogatottba, amellyel a Vasutas Európa Bajnokságon Szófiában csapatban II. helyezést ért el. Szegeden az Öregfiúk Bajnokságán 1990-ben II., 1991-ben IV. és 1992-ben I. helyezést szereztek. Több éven keresztül volt II. osztályú versenyzõ. Már 1975-tõl edzõsködött, a Szentesi MÁV nõi és férfi csapatát készítette fel a versenyekre öt éven keresztül. Tanítványai bejutottak az Országos Vidék Bajnokságba is. 1979-tõl a szakosztály vezetõje lett és a mai napig az egyesület vezetõségi tagja. 15 éve szervezi a Kurca Kupa versenyt és tíz éve a városi nyílt egyéni bajnokságot.
Posztumusz életmûdíjban részesült dr. Mónus Sándor, akinek a lánya vette át az elismerést. A vívással 1937-ben jegyezte el magát. Hódmezõvásárhely, Kolozsvár vívó csapatában edzõdött a Magyar Olimpiai Vívóválogatott kerettagjává, majd szakosztályt szervez Szegeden. 1957-ben kerül a Szentesi Vasutas SC Vívó Szakosztályába. 1975-tõl a szakosztály önálló edzõjeként olimpiai, világ- és országos bajnokok sokaságát nevelte ki.
(Fotók: Dömsödi Teréz)