Hogyan kezeljük és előzzük meg? – A megfázásról
A meghûléses betegségek fordulnak elõ leggyakrabban az ember életében. Vannak érzékenyebb emberek, akik tavasztól õszig vagy õsztõl tavaszig folyamatosan gyengélkednek, de az ellenállóbbaknál is ritka az olyan év, amikor elkerüli õket a kór.
A ritkábban betegeskedõk talán jobban felöltöznek, rétegesen öltözködnek és odafigyelnek az évszaknak megfelelõ idõjárás szeszélyeire. A köznyelvben megfázásnak nevezett betegséget rendszerint vírusos eredetû fertõzés idézi elõ. De akkor miért inkább õsszel és télen jelentkezik? Nem, a tanultak alapján a vírusok nyáron is léteznek, de a nedves, ködös, hûvös idõ kedvez a szaporodásuknak. Ezért ilyenkor támadnak elsõsorban. A szervezet ellenálló képessége a hideg, a kevesebb vitaminfogyasztás miatt lecsökken. Hozzájárul, hogy kevesebbet tartózkodunk a szabadban. Tömegközlekedési eszközön, munkahelyen, üzletben a náthás emberek által kilélegzett – tüsszentett, köhögött – levegõt szívjuk be. A hideg hatása abban játszik szerepet, hogy a jelenlévõ vírusok a lehûlt szervezetet könynyebben megtámadják. Vannak betegségek, ahol védõoltással védik meg a szervezetet.
Miért nem tehetõ ez meg nátha esetén? Sok kellemetlenséget és kiesett munkaórát okoz a dolgozóknak. A náthát kiváltó vírusokból egymástól több száz eltérõt tartanak számon. Egyszerû meghûléses betegségeket influenzának neveznek, lehet az elnevezés nátha, de ez maga veszéllyel jár. A járványszerû influenza súlyos betegség, életveszélyes szövõdményei lehetnek, komolyan kell venni. (Pl. a szénanátha tüneteknek – allergia- sem a vírusokhoz, sem a hideghez nincs köze.) Itt részletes kivizsgálásra van szükség. A szervezet ellenálló képességének növelésével a fertõzésforrások elkerülésével csökkenthetjük a megbetegedést. Töltsünk sok idõt a szabadban, gyalogoljunk, kerékpározzunk és töltsünk több idõt testmozgással. Mindig a megfelelõ öltözéket válasszuk. Együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, pótoljuk gyógyszertári vagy gyógynövény alapú vitaminokkal a szervezet szükségletét.
Sokunk számára nem nyilvánvaló, mi zajlik le szervezetünkben a fertõzést követõen. A bejutott kórokozók szaporodásnak indulnak. A vírusok önmagukban nem tudnak osztódni, a megbetegedett sejtekkel végeztetik azt el. A szervezet védekezõ rendszere a vírusokat idegen anyagként ismeri fel, ezért ellentámadásba lendül. A behatolás helyére olyan sejteket küld, amelyek képesek semlegesíteni a betolakodókat. Ennek a harcnak az eredménye a gyulladás. A beteg területen megnövekszik a véráramlás és a vérerek áteresztõ képessége ezért a betegség súlyosságától függ.
(Folytatjuk.)
Csordás Istvánné
természetgyógyász
eü. szaktanácsadó