Mosoly és könnyek – Strok a családban II.
Szeda van ma? kérdezte alig hallhatóan, szokatlan lassúsággal, nehezen kiejtve a hiányos betűvel összerakott időpontot férjem. Az egykor ércesen csengő, törvényt és igazságot hirdető, tárgyalótermeket betöltő hang, a kimondott szavak artikuláltsága, érthetősége és értelmezhetősége mára a stroke martalékává vált.
Aphasia (afázia). Ezt a görög eredetű szót használja a tudomány azokban az esetekben, amikor az agy meghatározott területét, a Reil-féle szigeteket és környékét ért sérülés miatt a nyelvi központ nem tud, vagy csak csökkent mértékben képes eleget tenni alapműködésének. A károsodás eredhet baleseti sérülésből, agyhártyagyulladásból, agydaganatból vagy az agyi ereket ért katasztrófából (strok), így az érintettek 20-25%-ánál valamilyen szintű beszédzavart okozva. Aphasia leggyakrabban azoknál fordul elő, akiknél a jobb oldali agyterületet éri a csapás. A kommunikációnak ez a problémája jelentkezhet vagy a kifejezőkészség expressive aphasya vagy a megértés, írás, olvasás receptive aphasya képességének csökkenésében, megszűnésében éppen úgy, mint a két forma keveredésében.
Expressive esetekben, a motoros központ károsodása miatt, az érintett teljesen fel tudja fogni a körülötte történteket, érti a beszédet, de gondolatait kifejezni, válaszolni nem tud, vagy csak nagyon hiányosan annak ellenére, hogy a beszéd mechanikai része, az izomzat, valamint a szófűzés képessége teljesen sértetlen. Jól tudja, mit akar kifejezni, de a fogalmat kifejező szót nem találja, ezért vagy más, vagy esetleg oda nem illő szót használ. Például ha a macska szót akarja kimondani akkor vagy annak egy válfaját nevezi meg, pl. cirmos, vagy körűlírja, pl. állat nyávog. Ezek után már sok esetben ki tudja mondani, amit ki akar fejezni.
Előfordul, többnyire azokban az esetekben, amikor az érintett több nyelven is beszél, hogy a kommunikálás több nyelv szavaiból összeállítva történik. Van olyan eset, amikor – bár a szót tudja, de – az izmok kellő összműködésének hiánya miatt, vagy egyáltalán nem, vagy csak részben képes kiejteni azt. Megint más esetben, betűk maradnak ki vagy cserélődnek fel a kimondás során, és lesz pl: a szerda szóból szeda. Néha a beteg tudatának teljességében van ugyan, mégis akaratán kívűl a kiejtett szavakat megtoldja egy értelmetlen szótaggal.
Receptive esetekben a beszéd megértési zavara miatt az érintett hallja ugyan a mondottakat, de nem érti azt.
Az aphasia egyik legszomorúbb valósága, hogy a súlytottak többségénél megmarad a betegség előtti szellemi kapacitás, intelligencia, érzékelési készség, helyzetének tudatában van, ez a helyzet azonban egy flusztrációval terhes időszak, ami gyakran nehezíti a rehabilitációt. Mindezzel szemben biztató tény, hogy állapotbeli romlás a legtöbb esetben nem következik be. Terápiák segítségével az első hat hónap általában látványos javulást mutat, hosszú időn, gyakran 1 – 2 éven keresztül tartó kezelésekkel jelentős fejlődés érhető el, mely fenntartható mindaddig, amíg be nem következik egy második, adott esetben harmadik vagy további agyi sérülés, strok.
Az aphasia okozta nehézségek csökkentésében igen nagy szerepe van a logopedusnak. Különféle feladatok megtanításával, gyakoroltatásával segíti az artikuláció, hangképzés, kiejtés ismételt megtanulását. Tárgyak képeinek megjelenítésével, képsorozatok olvastatásával, minták ismétlésével támogatja ezt a folyamatot a legkorszerűbb computer technika nem csak Amerikában, hanem egyre nagyobb számban elterjedően Magyarországon is.
Ezt kiegészitendő van továbbá néhány olyan elem, amit érdemes családi közegben is alkalmazni aphasia állapotában lévő esetében. Ezek…
Hangadó eszközök használata pl: bicikli duda, szállodai portákon lévő asztali csengő vagy bármi, aminek segítségével fel tudja magára hívni a figyelmet az érintett.
Lézer ceruza: amivel rá tud mutatni arra a személyre, tárgyra, jelenségre akit/amit nem tud szavakkal megnevezni.
ABC tábla: aminek betűire való rámutatással össze tudja szerkeszteni mondandóját.
Index kártyák: mint az önkifejezés legegyszerűbb és talán leghasznosabb kelléke. Írott lapok, amik felmutatásával tárgyakat nevezhet meg, igényeket, szükségleteket, érzéseket adhat tudtunkra az aphasias. Egy-egy lap egy-egy közlendő, pl. víz. Éhes vagyok. Fázom. Ágytál. Szekrény. TV. Kabát. Sajnálom. Köszönöm. Szeretlek… és még megannyi segítő kártya.
Tv. Video. DVD: mind azon agyi működést stimuláló eszközök, amiket érdemes használni, soha figyelmen kivűl nem hagyva, hogy hatékony csak az értéket adó program lehet, nem pedig a vértől, erőszaktól, agresszivitástól, brutalitástól, erkölcstelenségtől hemzsegő képkocka.
Rádió, magnetofon, CD: Az aphasias gyakran nem, vagy csak nehezen tud beszélni, de tud és képes énekelni, dúdolni, fütyűlni. Stimuláljuk ezt a képességét bármilyen stílusú, kedvének, ízlésének és igényének megfelelő muzsikával. “Házunkban mindig szólt valami háttér zene” de talán életemben nem hallgattam összesen annyi Mozart, Beethoven, Montovani és Frank Sinatra felvételt, mint az aphasia rehabilitálódás ideje alatt… Ooohhh… azok a …soha nem akarom feledni… legkeservesebb és legszebb évek.”
Tiszta, érthető, tagolt beszéd az alapja az aphasiassal való kommunikálásnak. Soha ne kiabáljunk, mert nem sükettel, hanem kifejezésében korlátozottal vagyunk interreakcióban. Mondandónkat szemtől-szemben közöljük, ne pedig pl. a háta mögött, vagy rosszabb esetben hátat fordítva “mormogjuk, dünnyőgjük” közlendőnket, mondandónkat.
Krtitika és bírálatmentesség. Soha ne tegyünk olyan negatív megjegyzést, ami az aphasias állapotára utalhat vagy vonatkozhat.
Bátorítás, korrigálás, segítség. Adjuk az aphasias érintett tudomására, hogy nem számít, milyen lassan, mennyi és milyen hibával beszél, csak akarjon beszélni. Tudatosítsuk benne, hogy folyamatosan mellette vagyunk, együtt haladunk vele. Nem keseredünk el a kudarcon, őrülünk a sikereknek és soha nem adjuk fel a gyógyulásba vetet hit reményét.
(Folytatjuk.)
Susan T. de Buzna dr.