Kétszer kettő száztíz
Megállt az idõ a Petõfi Szálló fölött. A várostörténeti csoda száztíz évvel ezelõtt kezdõdött. 1897. február 18-án választották polgármesterükké a szentesiek dr. Lakos Imre ügyvédet, akinek ez az épület a fõmûve.
A város akkori – egyik – legnagyobb adófizetõje oly mértékben pörgette fel az eseményeket, hogy március 29-én megbízást adhatott a testület a korábban kiírt pályázat nyertesének, Komor Marcellnek a „Magyar Szellem” c. pályamûve megvalósítására.
A Kossuth téri szárny építését a színházzal július 24-én megkezdték. Novemberben bokréta ünnepet ültek és 2008. októberben lesz száztíz éve annak, hogy a szárny avatására sor került. Dr. Lakos Imre indítványozta, hogy az épület a legnagyobb magyar költõrõl kapja a nevét, mert építészeti értéke, szépsége okán méltó a költõ emlékéhez. Így lett Petõfi Szálló. Néhány hónap múlva, 1899. áprilisára a Petõfi utcai (akkor még Úri utca) szárny is elkészült.
Lám, három egymást követõ év, amikor a mára katasztrofális állapotba került épület száztíz éves jubileumát tarthatjuk számon.
A hármas jubileum azonban a kétszer kettõ józanságával kell, hogy hasson ránk. Hét év pereskedés után mára csak fogyatkozik a lehetséges megoldások esélye. A csodatévõ befektetõ minden esõs nappal távolabb kerül az épülettõl. Gondoljuk meg: anno a városi tanácsnak 299.000 jó magyar forintjába került az épületkomplexum közel ötezer négyzetmétere, teljes pompájában. Ez az összeg már akkor is több volt a tervezettnél, tehát nagyon sok. Ma minden egyes szentesi családnak ennyit kellene adományoznia ahhoz, hogy újra élet lehessen a romból. Az biztos, hogy az alapvetõ állagmegóvási munkákat már legalább 2005-ben el lehetett volna végezni, megszüntetve ily módon az épület folyamatos be- és leázását.
A Petõfire félre tett 100 milliós forrást mára elnyelte a városi költségvetés mély gyomra, s bizony, az idei költségvetésben sincs fedezet egy átfogó állapotfelmérésre és az alapvetõ állagmegóvási munkákra. Építõ vitára hívok Mindenkit…
Dömsödi Teréz
2007 02 27 13:36-kor
Vitaindítónk: Elképzelhetőnek tart Ön olyan városi összefogást, amely képes lehet nyomást gyakorolni a saját maga által választott képviselő-testületre annak érdekében, hogy még az idén kerüljön sor az épület külső szakértők bevonásával történő teljes (a színházra is kiterjedő) statikai és műszaki állapotfelmérése, és a be- és leázások megszüntetése érdekében a – felmérés eredményére épülő – állagmegóvási munkákat az önkormányzat elvégeztesse.
Kérjük, hogy véleménnyilvánításukban, a hasznosításra vonatkozó esetleges javaslataikban kerüljék a személyeskedést, a szélsőséges megfogalmazásokat. Az ilyen hozzászólásokat azonnal törölnünk kell!
2007 02 27 21:08-kor
Szkeptikus vagyok bármilyen kezdeményezést illetően, mert oly mély összefonódások szövik át a környezetünket, hogy a legjobb szándékú, lokálpatriota lakossági kezdeményezéseknek is gátat tudnak vetni.
Én személy szerint megköszönöm Önnek, hogy nem engedi kihunyni a témát. Fogadja nagyrabecsülésemet és mélységes tiszteletemet.
2007 02 28 11:35-kor
Én nem vagyok szentesi, de munkám során sokszor kell átutazóban érintenem a várost. Fájó szívvel látom, hogy a szóban forgó épület állaga évről-évre csak romlik. Ezért a város lakossága is felelős, nem csak a vezetése. Kedves Teréz, talán már késői most szorgalmazni az összefogást. Nem tudom, mit tudnak még belőle menteni, ami menthető. Nekem ez a véleményem. Üdv.: Zsuzsa
2007 03 01 07:27-kor
Az emberek többségét mi érdekli? Ha van egy autója, hogy lehetne másik. Ha van egy háza, szerezzen még egyet. A biztos állását hogyan cserélje jövedelmezőbbre. Ez az ügy senkinek sem személyes érdeke. Esetleg annak a két-három vállalkozónak, aki még helyiséget bérel benne. Hova fog ez vezetni? Az idő megmutatja. Emberi tragédiák néznek ki a dologból.
2007 03 01 09:02-kor
Azt hiszem, a nyomásgyakorlást Terike még 2004-ben sikerrel megkezdte, amikor mélyére próbált ásni ennek az ügynek. A leghatékonyabb nyomásgyakorlás az, amit tesz, hogy folyamatosan figyelmét tartja az ügyön. Ha ötszázan aláírnánk egy ívet és beadnánk a jegyzőnek, az sem lenne ilyen hatásos. Kérem, ne adja fel. Fontos, hogy lássák az emberek, hogy a múlt is egy több éves folyamat volt. Ennél nagyobb ösztönzés nem kell, hogy a föld alól is előbányásszák végre azt a befektetőt…
2007 03 02 13:21-kor
Örömmel lettem figyelmes arra, hogy a mai szakadó esőben a Tűzoltóság munkatársai ténykednek az épületen. Megint körbekerítették, de sajnos, csak a szokott szalagos módon, ami jó, ha hétvégéig kitart. Eltávolították viszont létráról azt a bádogcsúcsot, amely a Kossuth tér fölőli szárny kupoláján meg volt dőlve. Szerintem hatékonyabb lenne az épület mindkét utcafrontján – embermagasság fölött – egy-egy jól látható táblával tudatni: “Gyalogosközlekedés a túloldalon!” Egyébként meg Árpibácsinak igaza lehet!