Ginkgo biloba – ősi erő a Föld legrégibb fájában
A ginkgo, vagyis magyar nevén a páfrányfenyõ számtalan betegség kezelésére szolgál. Elõször 1436-ban, a Ming dinasztia idején jegyezték le jótékony hatását. 1505-ben már az agy jótevõjeként, s a hasmenés egyik leghatásosabb ellenszereként tartották számon.
A Gyógyszereskönyv a ginkgo kivonatot az étvágygerjesztõk, emésztési zavart javítók, központi idegrendszert serkentõk közé sorolja, emellett külsõleg hályog kezelésére is alkalmas.
A Ginkgo biloba a Föld történetének legidõsebb fája.
Már 200 millió évvel ezelõtt, azaz a jégkorszak elõtt a dinoszauruszok korában is létezett. Változatlan formában megtalálható a Föld legkülönbözõbb pontjain, tehát mérhetetlen túlélõképességgel rendelkezik – akár élõ kövületnek is tekinthetjük.
Az õsi fák Ázsiából, Kínából származnak. Európában az elsõ bilobát 1730-ban ültették el Hollandiában. Magyarországon a legidõsebb példány Acsádon található, melyet 1808-ban telepítettek be. Hihetetlen, de mégis igaz, egy-egy példánya akár ezer évig is megmarad.
Levelét és magvait már az õsi kínai orvoslás is alkalmazta, elsõsorban asztma, a hörgõk és a tüdõ betegségeinek gyógyítására, valamint a kéz és a láb vérkeringésének, illetve az agy vérellátásának javítására.
Korunk tudománya is elismeri a ginkgo széleskörû egészségvédõ, gyógyító hatását. Európában ma az egyik legelterjedtebb természetes orvosság. Németországban a legnépszerûbb gyógynövény.
A ginkgo hatását a kutatók elsõsorban a növény erõs antioxidánsként mûködõ flavonoid tartalmának tulajdonítják.
A szervezetben külsõ, negatív hatásoknak (dohányzás, légszennyezés, élelmiszer-adalékanyagok) köszönhetõen szabad gyökök keletkeznek, melyek a szervezet egészségének megóvását szolgálják. Amikor azonban túlzott számban vannak jelen a szervezetben, károssá válnak. A ginkgo levele megköti a szabad gyököket, és kiüríti a szervezetbõl.
A mag és a levél
A megtiszított magot étkezési célokra, és a több ezer éves hagyományos keleti orvoslásban gyógyhatású készítményekhez is felhasználták.
A modern gyógyászatban fellendülõben van mind a levelek, mind a mag hatóanyagainak felhasználása.
A mag a légzõszervi megbetegedésektõl, az ideg-, gyomor- és bélrendszeri panaszokig mindenre alkalmazható, így mára kifejezetten a gyógyszergyártás miatt is termesztik az ültetvényeken. A ginkgo levelébõl tea készíthetõ.
Nincs nehéz öregség
Adagolása fokozza a munkavégzõ képességet, gyorsítja a sebek gyógyu-lását, hasznos visszérgyulladás utáni állapotban, sõt még a bõrre is jó hatással van.
Egy 1991-ben megjelent tanulmány szerint a ginkgóval kezelt betegeknek nagymértékben csökkentek korábbi betegségtüneteik: energiahiány, fáradtság, szédülés, fejfájás, rossz fizikai teljesítõképesség, depresszió, idegesség, az emlékezõ- és koncentrálóképesség zavarai.
Európában számos vizsgálatot végeztek: semmilyen mellékhatás vagy függõség nem volt kimutatható. Fiatalabb betegeknél jelentõs emlékezõképesség-javulást állapítottak meg.
Rideg Róbert
természetgyógyász-
tanár, fitoterapeuta
az Aryan Természetgyógyász Oktatóközpont
óraadó tanára