A vitaminok felfedezése a huszadik század elején kezdõdött. Két vitaminhiány okozta betegség (a skorbut és a beriberi) kutatása során 1912-ben Kazimierz Funk lengyel származású biokémikus felfedezte, hogy ezek a betegségek nem fertõzés okozta, hanem hiánybetegségek.

„Gyógyszerként” az élesztõben megtalálható, addig ismeretlen vegyületeket javasolta. Vitaminnak nevezte el õket a latin eredetû vital (élet) és amin szavak összetételével. Õ mondta ki elsõként azt is, hogy a vitaminok az emberi élethez nélkülözhetetlenek és nagyon kicsi koncentrációban is hatásosnak bizonyulnak.
A vitaminokat az emberi szervezet a táplálékkal veszi fel, mivel elõállításukra nem képes, illetve csak igen kis mennyiségben termelõdnek. A vitaminok hiányában különféle betegségek lépnek fel, hiszen a szervezet egészséges mûködéséhez az összes vitaminra szükség van. Egészséges táplálkozással a szervezet teljes szükséglete kielégíthetõ. Sajnos azonban táplálkozási szokásaink nem megfelelõek, a legtöbb élelmiszert fõzés vagy egyéb elõkészítés után fogyasztjuk, ami életmódunk és életminõségünk romlásával jár, ezért vagyunk kénytelenek hiányukat vitaminkészítményekbõl pótolni. Valamennyi vitaminra igaz, hogy hiányuk esetén a fiatal szervezet nem fejlõdik egészségesen. A legtöbb vitamin esetében jellegzetes tünetek utalnak a kérdéses vitamin teljes hiányára. Az ilyen állapotot nevezik avitaminózisnak (vitamin nélküliség). A teljes vitaminhiány ma már igen ritkán fordul elõ. Gyakoriak a nem elégséges vitaminfelvétel okozta hipovitaminózisnak (vitaminhiány) nevezett kórképek. Ezek megfelelõ menynyiségû vitamin szervezetbe juttatásával gyógyíthatók.
A közhiedelemmel ellentétben a vitaminok esetében is létezik túladagolás, és ez is kellemetlen tünetekkel járhat. Az A-vitamin túlzott mennyisége például hajhulláshoz, hányingerhez, fejfájáshoz vezet. A D-vitaminé pedig hányáshoz és hasmenéshez. A hipervitaminózis (vitamin túladagolás) a legtöbb esetben csak akkor válik veszélyessé, ha a vitaminfelvétel a szükségletet nagyságrendekkel meghaladja.
Ma már tudjuk, hogy a vitaminok fontos szerepet játszanak az energiatermelésben, kiválóan alkalmazhatók stressz reakciók csökkentésére, és immunstimuláló hatásuk is jelentõs. A vitaminok az anyagcsere-folyamatokban is fontos szerepet játszanak. A sejtekben a tápanyagok lebontása és a szervezet számára fontos anyagok felépítése különleges átalakulás segítségével történik. A változások lehetõvé teszik bizonyos kémiai reakciók végbemenetelét. Az emberi testben az ilyen anyagok neve: enzim.
Számos vitamin élettani funkciója abban áll, hogy valamely enzimhez kötõdve, esetleg kissé átalakulva, koenzimként vesz részt az anyagcsere folyamatokban. Tudósok kutatják, hogyan hatnak a vitaminok a sejtek anyagcseréjére, és ezek hogyan befolyásolják az egészség megõrzését és a betegségek gyógyítását.

Rideg Róbert
természetgyógyász,
fitoterapeuta

Ez a bejegyzés 2007 02 03 14:26-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.