E havi témánk – Az egyszerűsített foglalkoztatásról
Módosultak az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény egyes szabályai 2011. augusztus elsejével.
Ezen foglalkoztatás keretében az egyszerûsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév elsõ, illetve hetedik hónapját megelõzõ hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje mûködik, mûködésének egész hónapjaira esõ átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó fõállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy fõt; egy-öt munkavállaló foglalkoztatása esetén a két fõt; hat-húsz munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy fõt; húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A munkáltatók a NAV szerint könynyebben tudják az alkalmi foglalkoztatás szabályait alkalmazni azáltal, hogy a foglalkoztatható alkalmi munkások száma, mint viszonyítási alap egyszerûsödik, nem kell minden hónapban újra megállapítani. (Eddig az elõzõ havi átlagos statisztikai létszám volt az irányadó.)
Egyszerûsödött a mezõgazdasági idénymunka fogalmának meghatározása, eltörölték a saját gazdaság területén történõ munkavégzés feltételét. A mezõgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdõgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelõ, termelõi csoport, termelõi szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezõgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével -, feltéve, hogy azonos felek között a határozott idõre szóló munkaviszony idõtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Mezõgazdasági idénymunka esetén az év adott idõszakához vagy idõpontjához kötõdõnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az elõállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhetõ el kizárólag abban az idõszakban vagy idõpontban.
A jogszabályalkotó a munkaszerzõdés írásba foglalása esetében a felek megnevezésének, valamint a munkaszerzõdés tartalmi elemeirõl történõ megállapodásának írásba foglalását teszi csak kötelezõvé a munkavégzés megkezdéséig (abban az esetben, ha öt napnál egybefüggõen több napot dolgozik az alkalmi munkavállaló), csökkentve az adminisztrációt azzal, hogy a személyes adatok rovatai a nap végéig is kitölthetõk.
Egyszerûsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni a Munka Törvénykönyve szabadság kiadására vonatkozó 134. paragrafusát. Alkalmi munka esetén a munkaidõ-beosztás az Mt. 119. paragrafusától eltérõen az egybefüggõ munkavégzés elsõ napján is közölhetõ. A munkáltató munkaidõkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. paragrafusa szerinti egyenlõtlen munkaidõ-beosztást. Nem kell továbbá alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidõ-kedvezményekre vonatkozó, valamint az Mt.-ben a munkaviszony megszûnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban elõírt igazolások kiadására vonatkozó elõírásokat. Amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerzõdést, nem kell alkalmazni az Mt. 140/A. paragrafusában foglalt munkaidõ-nyilvántartásra, valamint az Mt. 160. paragrafusában foglalt munkabérrõl szóló írásbeli elszámolásról szóló rendelkezéseket.
A változás folytán a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem tiltott, ha például a munkaviszony 120 napra jön létre, ezen idõszak alatt indokolt lehet a szabadság kiadása. Emellett a rövid idõtartamú munka esetén az írásba foglalt munkaszerzõdéssel kiválthatóvá teszi a jogalkotó a munkaidõ-nyilvántartás és bérelszámolás kiadásának kötelezettségét.
Amennyiben van olyan adózással kapcsolatos téma amelyrõl szívesen tájékozódna jelen kereteken belül, kérem juttassa el hozzám témajavaslatát az alábbi e-mail címre: kanvasikatalin@szentesikabel.hu, vagy kérje telefonon: 06/20/985-17-07 (x)