A Dél-alföldi Kertészek Szövetkezeténél jártunk, hogy megtudjuk, az év elsõ fele milyen termelési és értékesítési mutatókat hozott, hol tartanak az elõzõ év hasonló idõszakához képest. A hajtatott zöldségtermesztési ágazat most nem csak az “uborkabotrány” miatt van mélyponton.

Ledó Ferenc elnök arról tájékoztatott, hogy majdnem minden zöldségfélénél növekedést terveztek. A paradicsom esetében a talaj nélküli termesztés elterjedése eleve hozamnövekedést hozott. Ezek a tervek teljesültek. Uborka termesztésére tagokat keresnek, mivel a szegvári termelõik befejezték a termelést. Pedig õk adták a forgalmuk közel 70%-át.
A csomagolt termékek arányát tovább növelték, hallhattuk az elnöktõl, aki hozzátette:
– Ma már az értékesített termékek 70%-a csomagolt termék, így az egész fõszezonban több munkaerõt is tudunk foglalkoztatni.
– Hogyan érintette önöket az “uborkaválság”?
– A probléma összetett. Június elsõ fele volt a kritikus idõszak, mert a kialakult helyzet miatt minden eladhatatlanná vált. Uniós támogatás mellett lehetõségünk volt az áru kivonására a piacról. Ez azonban hosszabb távon káros folyamat lett volna, mert késõbb nehéz visszajutni a piacra. Nem is volt tapasztalatunk ezen a téren. Bíztunk a június végi fellendülésben, azonban két hete újra összeomlott a piac. Mind a belföldi, mind az export piacok olyannyira nyomott árakat kínálnak, ami soha nem tapasztalt, kritikus helyzetet eredményez.

– Mivel magyarázható a kialakult helyzet?
– Egyrészt a fogyasztói oldalon jelentkezõ pénztelenséggel. Másrészt az exportnál az a magyarázat, hogy a németek most nagy számban nyaralni mennek, így nem vásárolnak odahaza. Harmadrészt a kedvezõbb idõjárás miatt lényegesen jobb a zöldség és gyümölcs termés a tavalyinál, így – a szabadföldit is beleértve – jóval nagyobb a kínálat.
– Hogyan érinti mindez a termelõiket?
– Eddig a fóliás, üvegházas termelõink év elején magasabb áron tudtak értékesíteni, így kompenzálni tudták a nyári kiesést. Most azonban az év eleje is kedvezõtlenül alakult számukra. A termelõk többsége elkeseredett, a területét már nem olyan odafigyeléssel gondozza, ami hosszabb távon minõségi problémákhoz is vezethet. TÉSZ-ünk továbbra is termelési elõleggel segíti termelõit, most erre a segítségre még nagyobb szükség van. Tavaly 200 millió forintnak megfelelõ ilyen hitelt nyújtottunk, most ez az érték a 350 millió forintot is elérheti. Mivel az elsõ beszállításból nem kompenzálódtak ezek a hitelek, jelentõsen nõtt a kintlévõségünk. Keressük  a megoldást a hitelek átütemezésére, hiszen az a termelõ, aki a gazdasági év alatt nem tudja visszatéríteni a támogatást, az a következõ évben nem jogosult az újabb hitelre. Ezért most még kérdéses, hogy a termelõink egy része hogy tudja majd elindítani a következõ évet.
Ledó Ferenc vázolta, hogy különösen a kisebb termelõk nem bírnak tartalékokat képezni a hasonló helyzetekre. Ezt a válságot most azok élik túl, akik nem kényszerülnek fóliacserére és vannak megtakarításaik vagy hitelképesek. 
De a kialakult helyzet a TÉSZ esetében is kritikus, mivel az elsõ félévben a mintegy 20%-os forgalomnövekedés ellenére a forgalmi érték mintegy 25%-kal  marad el a várttól. Egyre nagyobb “varázslatot” jelent számukra is a forgóeszköz hitelek elõteremtése.
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2011 08 22 15:07-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.