Pályázatunkra érkezett – Környezetszennyezés
A környezetszennyezés az egész világon sajnos eléggé elterjedt. Sokféle szennyezésről beszélhetünk. Vegyük sorba őket.
Ami a legtöbb gondot okozza világszerte, az autókból és buszokból kiszabaduló füst. Ezért jó a most már elterjedt alacsonypadlós busz, mivel ez környezetbarát üzemanyagot használ, kevesebb káros anyagot ereszt a levegőbe. Ezt valahogy meg kellene oldani a személy- és teherautóknál is, mivel részben emiatt van a felmelegedés. Hallottam róla, hogy folyamatosan kísérleteznek a vízzel hajtott kocsik gyártásával.
Van olyan szennyezés is, mint a folyók szennyezése, vagy a városi szemetelés. A Dunában azért nem lehet fürdeni, mert nagyon piszkos. Budapest szennyvizének csak egy részét tisztítják. Schirilla György ezt alá tudja támasztani, mivel egyszer azt nyilatkozta, hogy döglött állatokkal és ételmaradékkal szokott találkozni úszás közben. De ha megnézzük a Duna köves partját Pestnél, tele van dobálva műanyag palackokkal. Magyarország türelmi időt kapott az EU-tól a víztisztítást illetően. Nyugat-Európához képest el vagyunk maradva természetvédelemből.
Itthon kidolgoztak egy biovíztisztító rendszert. Ez a felfedezés több országot érdekel, még Kínából is érdeklődnek iránta. Ez a tisztító ötletként tizenöt éve létezik. Ezt nem mi találtuk fel, mi csak továbbfejlesztettük az amerikai ötletet. A víztisztító úgy néz ki, mint egy botanikus kert egy üvegházban. A növények gyökerein csigák és egyéb kis élőlények laknak, és segítenek a növényeknek megtisztítani az alattuk folyó szennyvizet. Az első továbbfejlesztett tisztító Magyarországon épült fel. Akkora helyen elfér, mint egy nagyobb családi ház, viszont tízezer ember szennyvizét tudja megtisztítani. Egyre több ilyen tisztítót akarnak építeni, és be akarnak törni az osztrák piacra. Itt Magyarországon Nagytétényben működik ilyen tisztító.
A következőt a Margitszigeten szeretnék létrehozni, a kis állatkert mellett. Mocsári növények lennének benne, például vízipálmák. Félmilliárd forintba kerül majd, emiatt a kis települések nem tudják megcsináltatni. Húszezer lakosnak tudja megtisztítani a szennyvizét. Mivel ezt majd látogatni is lehet, ezért reméljük, a hétköznapi embereket is közelebb hozza a természethez, és sokan fognak a kertben sétálni. Ha ez megépül, és az egész főváros szennyvizét tisztítják, akkor talán majd újra lehet a Dunában fürdeni.
Aztán van az utcai szemetelés, ez kétféle dologból áll, amit az emberek eldobnak, és a kutyagumi. Ezeket a dolgokat szerintem úgy lehetne visszaszorítani, hogy a szemetelőket és az olyan gazdákat, akik nem szedik össze a kutyagumit, megbüntetnék.
Egyébként nem mindent hasznosítanak újra ma Magyarországon, sajnos. Az, amit nem tudnak újra fölhasználni, szeméttelepre kerül. Ott összepréselik, és gödörbe töltik, majd betemetik. Ezzel az a baj, hogy nem csak az kerül bele, ami lebomlik, hanem például műanyag pohár is, ami soha többé nem fog eltűnni. De most már sok mindent külön gyűjtenek, hogy újra föl tudják dolgozni.
Magyarországon országszerte vannak konténerszigetek, ahol külön konténerbe gyűjtik a műanyag palackot, üveget, konzervdobozt és papírt. Reméljük, nem sokára több mindent külön gyűjtenek majd.
Most térjünk át a folyók vegyszeres mérgezésére, a vízen lévő olajszállításra és a szeméttel teli erdőkre. Nem egyszer következik be, hogy különböző üzemekből veszélyes folyadék kerül a folyókba. Ez hatalmas növény- és állatpusztulással jár. Ilyenkor csak azt lehet tenni, hogy megvárják, amíg lefolyik a szennyeződés, és összeszedni az elpusztult halakat. A másik nagy veszély a vízben lévő élőlényekre az, hogy a tengeren hajón olajat szállítanak. Ha ezek a hajók elsüllyednek, vagy megsérülnek, tonnaszámra ömlik az olaj a tengerbe. Ezt csak úgy tudják leszedni, hogy habbal körbe kerítik, majd leszivattyúzzák. De addig a halak nem kapnak oxigént és a szétterült olaj alatt megfulladnak. Nem csak a folyókban van rengeteg szemét, hanem az erdőkben is. Bármerre járunk az erdőben, mindenfelé szemétkupacot látunk. A turistautakon az erdészek vigyáznak a rendre, de belül az erdőben, vagy az erdő szélén nagy kupacok vannak. Ilyen helyeken autótól kezdve bútorkupacon át, ételmaradékig minden megtalálható. Személyesen is megtapasztaltam, milyen koszos egy erdő, amikor az osztályommal patakot tisztítottunk, jó mosószer illata volt. Én nem igazán tudom, mivel lehetne visszaszorítani ezt.
A következő szennyezéseket szerintem külön csoportba kell sorolni. Ezek a gyáraktól és a háborúktól kapott szennyezések. A gyárakból tonna számra ömlik a szennyvíz különböző vegyszerekkel együtt az élővizekbe. De a gyárak nem csak a folyókat szennyezik, hanem a levegőt is. A levegőszennyezésnek az oka az, hogy a gyárak kéményeiből rengeteg gáz, füst és korom távozik. Többek között emiatt van a felmelegedés.
A háborúk a földet is és a vizet is egyaránt szennyezik. A bombázásokkor sok bombát ledobnak, egyik fele a vízbe esik, a másik fele a szárazföldre. Ezt az is mutatja, hogy hatvan évvel ezelőtt befejeződött a második világháború, és még ma is találnak bombákat a folyókban, vagy a Balatonban, s még találhatnak építkezéseken is. A vizekbe nem csak bomba esett, hanem lelőtt repülőgépek is. A Balatonból szedtek ki már olyan gépeket, amikben még a pilóta csontváza is benne volt. De a háború erdőket is elpusztított.
Végezetül Amerika és Magyarország levegő szennyezettségét akarom összehasonlítani. Amerikában rengeteg autó van, és nagyon sokat járnak azokkal, mivel nagyon olcsó a benzin, és tömegközlekedés sincs. Iszonyú nagyok az autók, és nagyon sokat fogyasztanak. Ellenben Magyarországon van tömegközlekedés. Kevesebb autó van, és kisebbek is. Így kevesebbet fogyasztanak. Ennek egyik oka, hogy a benzin is drágább. Így összevetve a két országot, Amerika sokkal jobban szennyezi a levegőt, mint Magyarország, természetesen ebben szerepet játszik a két oszág közti nagyságrendi különbség. Van egy jó mondás: A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön! Ennek szellemében kellene élnünk.
Patkós Emese 16 éves
Budapest – dicséret
