IV. Lepényváró Fesztivál – Életre kelt receptek napja
Lepény a langalló, a kenyeret pótló, lepény van sós és édes, kicsi- és nagydarab, s van hozzá éhes száj az idők kezdete óta. Jó választásnak bizonyult a lapistói rendezvény fő gasztronómiai csemegéjévé választani.
A rendkívüli esőzés sem tudta tönkre tenni a lapistóiak ünnepét július 23-án szombaton délután. Sok szép vers hangzott el az amatőr költők találkozóján, mivel az idő ekkor még kegyes volt, a régi malom előtti szabadtéren. A megélt élet bölcsességei, a szerelem szépsége, a táj gyönyörűségei szülte sorok megmelengették a hallgatóság szívét-lelkét. A bemutatkozás lehetősége pedig az alkotók többsége számára új ihletet és lendületet is adott.
A Május 1 Agrár Zrt. irodaháza eleven, nyüzsgő színtérré vált. A tsz-történeti állandó kiállítás ismét bővült, s mellé felsorakoztak elfeledett lepény receptjeink. A Mosolygósabb Régióért Egyesület pályázatára ugyanis határon innen és túlról közel ötszáz pályamunka érkezett, az ország számos tájáról és külföldről is előkerültek a kedvelt csemege leírásai. A válogatásból bárki láthatta, sőt többen tapasztalták, néhány lepény fajtánk még nagyon is élő.
A kiállított recepteket Hankó Györgyné néprajzi gyűjtő ajánlotta a szép számú közönség figyelmébe. Szólt a lepénysütés délalföldi hagyományairól, és a korabeli étkezési kultúráról is. Megtudtuk, hogy elődeink sokkal korábban ebédeltek, és a délután 5 óra tájban elköltött vacsora után 9 órakor már nyugovóra tértek, s talán éppen ezért, hosszú ideig éltek.
Az idei gazdasszony vetélkedőnek – nagy örömünkre – helyi, dónáti nyertese van, Faragó Józsefné személyében. Ám a szentesiek most sem ‘hagyták magukat”, mögötte Pádárné Vas Rózsa és Kovács Ivánné végeztek. Ám mind a tíz döntős játékos ajándékkal térhetett haza. Tudniuk kellett különféle házi praktikákat a konyhából, ügyesen raktak össze időre egy “súlyos” húsdarálót, de megállták helyüket az egyes fűszerek azonosításában is. Sőt – az eső ellenére – a “baromfiudvar rémeit” is befogták, pláne ha a kakasok valamelyike el is szólta magát. Az igazi attrakciónak szánt tehénfejést azonban tényleg elmosta az eső. A kultúrházban és környékén, sok jó kis helyen elfét, és hangulatosan telt a játék.
A feladatok és az időjárás okozta izgalmak után mindenki örömmel várta a Séf Kft. által készített és szervírozott finom falatokat, majd a desszert almás és túrós lepényeket. A rendezvény teljes időtartama alatt továbbá – ahány ház, annyi szokás – a gádorosi Varga Pékség, valamint az egyesület tagjai által sütött lepényeket kóstolgathatták a vendégek. Balla Tibor Arany Páva nagydíjas népzenész tekerő játéka alkalmi táncházat keltett életre, majd Sándor Mátyás citera játékára énekeltek sokan. Később Páger István és Ferenczi Béla táltos dobosok tanították énekkel megidézni az ős erők szellemét.
A tánc és az ének mulatásba csapott, amikor Dósa Tibor és Lakatos József gondoskodott a talp alá valóról. Amikor pedig Ágoston Anitáé lett az alkalmi színpad, a hangulat is a tetőfokára emelkedett.
A Mosolygósabb Régióért Egyesület köszönetet mond mindazoknak, akik támogatásukkal a rendezvény színvonalát lehetővé tették: Szentes Város Önkormányzatának, a Terra Coop Kft-nek, a Varga Pékségnek, az SLS rendezvénytechnikának, Borsos Zsigmond agrárvállalkozónak, a SÉF Kft-nek, az SZ-Trans Bt-nek, a Kiséri Tüzépnek, a Szelence Virág és Ajándék üzletnek, a Heureka Bőrdíszmű-, Játék és Ajándék üzletnek, a Müvill Villamossági Szaküzletnek, az Ili Kozmetikának, Faragó János vállalkozónak és a helyszíni segítőknek, egyesületünk önkénteseinek.
Média támogatók: Városi Visszhang, Rádió Szentes, Délvilág, Civil TV., Szentesi Élet. Köszönjük továbbá azon honlapok – szám szerint tizenöt – üzemeltetőinek, akik pályázati felhívásunkat közzé tették.
Dömsödi Teréz
egyesületi elnök
(Fotók: Dömsödi Teréz és Garai Szabó Imre)
