Júliusban indult cikksorozatunkban korunk, a 21. század biztonsági kihívásaira keressük a válaszokat. Nincs könnyû dolgunk, hiszen sokrétû, és bonyolult  megfogalmazni: mi minden is kellene ahhoz, hogy teljesen biztonságban érezhessük magunkat a mindennapokban. Egy-egy problémahalmaz feltárásánál azt is látjuk, hogy  komoly intézményi kooperációk mûködnek a felszámolásukra. Ezúttal az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi  és Vízügyi Felügyelõség laboratóriumában, Szegeden folyó, közvetlen lakókörnyezetünket érintõ munkáról kérdezõsködtünk.

A LEVEGÕ

– A jelen, de  a jövõ nagy kihívása is a környezetszenynyezés. Rendszeres méréseket végeznek mind a felszín alatti és feletti vizek, mind a levegõ vonatkozásában. A szentesi térségben melyek most a legjellemzõbb adatok?
– Szentes térségében egy szakaszos mintavételi hely mûködik, folyamatos levegõminõségi mérõrendszer nincs telepítve, – kaptuk a választ Kardos Sándor igazgatótól, akitõl azt is megtudtuk, hogy ez a mintavételi hely a város központi részére fókuszál. A levegõ nitrogén-dioxid (NO2) és kéndioxid (SO2) tartalmát, valamint az ún. TSP-szálló por (lebegõ részecskék) és az ülepedõ por jelenléte a vizsgálandó, amelyek ha a határértéket túllépnék, súlyos egészségkárosodást okozhatnának. Kardos Sándor és a laboratórium munkatársai azonban megnyugtatnak bennünket: a szentesi térségben a levegõ minõsége általában megfelelõnek mondható.
Az adatokat 2004-tõl napjainkig tanulmányozva láthatjuk, hogy a TSP-szálló por jelenik meg a határérték közelében, tehát kiemelt figyelmet érdemel a szakemberek körében. A részletes adatok megtekinthetõk: a www. kvvm.hu/ olm/index.php. címen.

FOLYÓINK

A felszíni vizek fizikai, kémiai vizsgálatát, állóvíztípusoktól függõen évi 2-12 alkalommal végzik. Az oxigén-, nitrogén- és foszforháztartás jellemzõit, és a mikrobiológiai összetételt vizsgálják, – folytatta Krímer Tibor laboratóriumvezetõ.
– A biológiai vizsgálatok a Víz Keretirányelv alkalmazásával egyre nagyobb szerepet kapnak a vízi életközösségek minõsítésében. Az elmúlt évtõl ezért négy élõlénycsoportról gyûjtünk adatokat: ezek a lebegõ, mikroszkopikus méretû növények, a bevonatképzõ, mikroszkopikus méretû növények, a szabad szemmel látható növények, valamint a szabad szemmel látható üledék- és bevonatlakó állatok.

Szentes három jelentõs felszíni vizét a Tisza, a Hármas-Körös és a Kurca fõcsatorna adja.  Krímer Tibor elmondta, hogy a Tisza eleve közepes vízminõséggel érkezik területünkre. A Mindszent fölött betorkolló csatornák – Kurca, Dongér, a szegedi térségben a Maros folyó – fõleg szervetlen növényi tápanyag, és szerves anyag szennyezést szállítva hatnak kedvezõtlenül a folyó állapotára, próbára téve folyamatosan öntisztuló képességét is. A Tiszát ért nagy katasztrófák (2000-ben a Cianid és nehézfém szennyezések) ellenére élõvilága változatos, üledékében megtalálható a védett tiszavirág lárvája, amely nyaranta  a folyó mentén a tiszavirágzás gyönyörû látványát teremti meg.
A Hármas Körös vízminõsége általában közepes, – hallottuk. Idõnként – fõleg csapadékszegény években – a nyár végi, kora õszi idõszakban kedvezõtlenül befolyásolja a Tisza vízminõségét a Körös által a folyóba szállított nagy mennyiségû lebegõ hínárve-getáció (békalencse, rucaöröm), aminek hátterében a Hortobágy-Berettyó csatorna vízgyûjtõjéhez tatozó, növényi tápanyagokban gazdag csatornákon képzõdõ, bõségesen lebegõ makrofita vegetáció áll.

A Kurca fõcsatorna problémája a megfelelõ vízpótlás hiányában kialakult pangó víz. A nyári idõszakban helyenként teljes makrofita fedettség lép fel. A vastag, magas szerves anyag tartalmú iszapréteg a mederben, kedvezõtlen hidro-meteorológiai viszonyok hatására lebomlási folyamatot indít el, ami halpusztuláshoz vezethet. Ez a helyzet mindaddig fennáll, amíg a csatorna kotrását el nem végzik, ill. nem gondos-kodnak a folyamatos, jó minõségû vízutánpótlásról.
A Kurca és a bele torkolló, erõsen hínárfedett, alacsony O2 és magas szerves anyag tartalmú Vekerér rehabilitációja érdekében a következõ lépések történtek: a Hármas-Körösbõl gravitáció útján vízpótlásra került sor. A Kurcából vizet szivattyúztak át a Tiszába. A szennyezett víz terjedésének megakadályozására tiltók lezárása, és friss víz utánpótlás a Holt-Körösbõl a Vekeréren keresztül a Kurcába, de a javulás így is nagyon lassan kezdõdött, – sorolták.
Nagyon kockázatos lépés volt a szennyezett vízdugó megszüntetése érdekében a tiltók megnyitása. A szennyezett víz ugyanis a nem szenynyezett területen kárt okozhatott volna, ám ez szerencsére nem történt meg.

A FELSZÍN ALATT

A Környezetvédelmi Minisztérium 1997. óta intenzíven fejleszti a hazai felszín alatti monitoring hálózatot, elsõsorban a felszín közeli zónában történõ szennyezõdés terjedésének kontrollja miatt. A felszín alatti víz monitoring két típusa található a szentesi térségben. Az egyik a Kontavill területén lévõ 57 m. talpmélységû monitoring kút a vízrajzi felszín alatti vízminõségi törzshálózatban. A másik a Talaj Információs Monitoring pontjai mellé telepített talajvízészlelõ kút pár. Ezek: Szentes-Újváros 6,4 és 5,3 m. talpmélységû, valamint Szentes-Szentlászló 6,9 és 4 m. talpmélységû kútjai. Az egyéb jellemzõk mellett az oxigén- és nitrogénháztartás jellemzõit figyelik. A mintavételi idõszak épp a szeptember október hónap.
A vizsgálati eredményeket áttekintve megállapítható, hogy a törzshálózati minta esetében a vizsgált jellemzõk közül egyik sem mutat szenynyezettséget a felszín alatti vizekre vonatkozó rendeleti határértékeken belül. A második, a kút párok esetében, ezek sekélyebb kutak, a nitrát-tartalom mindkét mintavételi helyen meghaladja a határérték rendszerben megadott szennyezettségi értéket.

HATÁRMENTISÉG

– Tevékenységük regionális jellegû. A határmentiség további kihívást jelent. Milyen nemzetközi feladatokat teljesítenek e tekintetben?
– A laboratórium a régió két szomszéd országával a határt alkotó, ill. a határ által átmetszett vízfolyások vízminõség vizsgálatában, minõségértékelésében érdekelt. A kétoldalú kapcsolatok kormányközi megállapodásokon alapulnak. A témában végzendõ konkrét feladatokat a kétoldalú szabályzatok rögzítik. Így rendszeres feladat a Tisza határszakaszán a szerb fél újvidéki laboratóriumával párhuzamosan végezni az elõírt mintavételeket, vizsgálatokat. Évi 3×12-12 vízmintából, mintánként 52, 2×4-4 üledékmintából mintánként 12 paraméter vizsgálata történik.
– Az eredményeket a szakértõk félévente egyeztetik, az egyeztetett éves eredmények szolgálnak alapul az évi vízminõsítéshez, melyet a Víz-minõségvédelmi Albizottság végez. Trendvizsgálatra öt évenként kerül sor.
– A Maros határszelvényében a román fél aradi laboratóriumával történnek a vizsgálatok. Döntõen évi 12-12, bizonyos komponensek esetében 1-6 vízmintából történik 86 paraméter vizsgálata. A víz minõségét évente állapítja meg a Vízminõségi Albizottság, trendvizsgálatra szintén öt évenként kerül sor.
– Eseti feladatunk, hogy a határon átjutó vízszennyezések alkalmával idõszakos monitoring lépjen életbe, szintén a kétoldalú szabályzatoknak megfelelõen. Ez esetben a mintavétel helye, gyakorisága, a vizsgálandó paraméterek köre a szennyezés sajátosságainak figyelembevételével lesz meghatározva, – vázolta az igazgató.

VEGYI TÁMADÁS ESETÉN

– Laboratóriumaik mennyire felkészültek egy esetleges terror jellegû vegyi támadás azonosítására, a szükséges intézkedések megtételére?
– Felügyelõségünk egy laboratóriumot üzemeltet. Terror jellegû cselekmények esetén a hatályos jogszabályok szerint nincs közvetlen feladatunk, és laboratóriumunk nincs is felkészülve egy ilyen támadáskor várható anyagok (pl. harci gázok, idegmérgek) mintavételére, vizsgálatára. Az úgynevezett utóvizsgálati szakaszban lehetnek feladataink. Valószínûsíthetõen az egyes környezeti elemek mérgezõ hatását tudnánk csak kontrollálni öko-toxikológiai tesztekkel.

GAZDASÁG

– A gazdaság szereplõi számíthatnak-e a közeljövõben további szigorításokra?
– Az Európai Unióhoz csatlakozás során megszülettek mindazok a környezetvédelmi jogszabályok, amelyek azóta is, és a következõ években is alapvetõen szabályozzák a környezet igénybevételének módját, ill. a kibocsátható szennyezõ anyagok körét és mennyiségét. Változások akkor várhatók, ha az Európai Unió újabb irányelvet jelentet meg, de errõl jelenleg nincs információnk.
Szerk.: Dömsödi Teréz
(Fotók: KVVM Labor)

Ez a bejegyzés 2006 11 23 20:25-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.