2003-as Kormányrendelet rendelkezik az ún. statisztikai kistérségi társulások létrehozásáról. Az elsõ években százötven, mára százhatvanhét ilyen közigazgatási egység alkotja hazánkat. Csongrád Megye hét kistérsége közül Szentes és a hét környezõ község terül el a legnagyobb területen. A települések elsõ emberei nem rég választottak vezetõt Szirbik Imre személyében.

– Európában két közigazgatási modell mûködik. Az északi szerint a lakosságszám képez közigazgatási egységet. Ilyen pl. testvérvárosunk, Sankt Augustin helyzete. A másik klasszikus irány az ún. mediterrán, amikor minden kis közösség gyakorolja az önkormányzás jogát. A magyarországi kistérség a kettõ ötvözete, mert hazánk 1990-tõl a mediterrán  irányt vette alapul, ugyanakkor van egy közigazgatási racionalitási elv, mert egy sor feladatot nem lehet települési szinten sikeresen megoldani, – magyarázza Szentes polgármestere, és hozzá teszi:
– Ilyen alapon a történelmi járások területi elve szerint alakultak megye szerte a kistérségek. A szentesi jogelõdjének tekinthetõ 1992-tõl az Árpád Kistérségfejlesztõ Önkormányzati Egyesület, amely a területfejlesztési célok érdekében jött létre. 2003-ban nálunk is megalakult  Szentes Kistérség Többcélú Társulása hasonló feladatokra.
– 2003-tól ön ennek a társulásnak az elnöke, s az idén a települések polgármesterei ismét megerõsítették tisztségében.
– Köszönöm polgármester kollégáim bizalmát. Az alelnökök jogfolytonosan: Derekegyház polgármestere, Szabó István, Szegvár polgármestere, Gémes László. Van a Kistérségnek egy számvizsgáló bizottsága is, amely további három települési polgármesterbõl kollégából áll. A szakfeladatokat pedig egy fõ kistérségi megbízott mellett az önkormányzatok munkatársai látják el. A települések létszámarányosan járulnak hozzá a többcélú társulás, mint  egyesület mûködéséhez, kb. évente lakosonként 30 Ft öszszeggel.
– Mi ennek a formációnak a lényege?
– Új feladatok elé néztünk, és nézünk, mert a kormány  anyagilag is ösztönzi a kistelepüléseket, hogy együttesen vállaljanak olyan feladatokat, amelyeket külön-külön nehezen tudnának megoldani, – mondja. Az egyik ilyen a gyermeklétszám csökkenése miatt a kistelepülési oktatás problematikája, míg egy másik a tanyasi emberek szociális ellátása. Szeretnénk a jelzõrendszeres gondozási formát rájuk is kiterjeszteni. A kormányzat jobban támogatja továbbá a hajléktalan ellátás kistérségi szinten történõ megoldását is.
– Meghatározó a pályázatok kérdése, hiszen 2007-2013. a nagy projektekrõl szól. A területfejlesztés, az információk cseréje és a pályázatok figyelése ezután is  része az együttmûködésnek.
– Errõl jut eszembe, hiszen már eddig is több száz milliós forrást hoztak a pályázatok a térségnek, de mi történik akkor, ha – vegyük példának a falusi turizmust – ugyanarra a forrásra pályázni szeretne Szegvár, vagy akár Eperjes, de Szentes is magyartési fejlesztésekkel?
– Ezért van az összehangolás. Eddig is úgy mûködött, hogy amikor “érdekek ütköztek”, akkor leültünk, és megpróbáltunk egyeztetni. Maradva a példánál: ha Eperjesen létesül egy panzió, az nem vonz úgy idegenforgalmat, hogy valaki ott több hetet eltöltsön. Inkább úgy, hogy kitekint a környékre, s azt bejárja. Ebben kell gondolkodni.
– Az  eddigi együttmûködések jó példája a kistérségi tájékoztató táblarendszert telepítése, vagy a Csongrád-Szentes kerékpárút megépítése. Van  azonban önmérséklõ szerepünk is, hogy a nagyobb település ne telepedjen rá a kisebbekre. Most pl. aktuális fejlesztés Derekegyház, Szentes, Szegvár együttmûködése a kerékpárút-hálózat folytatására egészen  Mindszentig. Szentes, azon túl, hogy a szervezõ szerepet elvállalta, a projektbõl anyagilag is nagyobb részt vállal. De ugyanez igaz, amikor a területi kiegyenlítõ alapokból járó pénzek egy részérõl, Szentes éppen azért mond le a kistelepülések javára, hogy azok mielõbb megvalósíthassák a saját beruházásukat.

– A Szentesi Kistérség Többcélú Társulásának melyek az elkövetkezõ négy évre szóló elképzelései?
– Éppen az elmúlt napokban egyeztettünk megyei szinten a kistérségek között. Abba maradtunk, hogy három szinten gondolkodunk. Az egyik a több kistérség által megoldandó feladatokat jelenti, ilyen lehet a 451-es út rekonstrukciója, az M5-ös autópályához idõben közelebb kerülésünk érdekében. Így Szentes támogatja a Csongrád-Gátér megkerülõ szakasz építését. Ennek a projektnek lenne része a Szentes-Csongrád közötti híd felújítása. A másik régióközi együttmûködés a kórház rekonstrukciója lehet.
– A kistérséget leginkább a munkahelyteremtés, hozzá kapcsolódó oktatás érinti. Sikerült megegyezni megyén belül integrált szakképzõ központ létesítésérõl. Egy intézmény nagy valószínûséggel Szeged központtal, míg a másik Szentes, Csongrád munkamegosztása kapcsán jöhet létre a környéken. Olyan szakmák oktatására kerülhet majd sor, amelyek a gazdaságfejlesztés szempontjából ma fontosak.
– A harmadik elem a kistérségen belüli programok, – sorolja. Ezeket rakjuk most össze a településekkel. A szentesi kapacitásra épülve Nagymágocson, Szegváron a szennyvíz kérdés megoldása kardinális, vagy az egész Alföldre az ivóvíz program, amely Fábiánsebestyén, Eperjes, Árpádhalom alapvetõ kérdése. De felvetõdnek belsõ infrastrukturális kérdések, vagy ide tartozik az idegenforgalom. A Dél-Alföld-SPA programban munkamegosztás kezd kirajzolódni, Szentesen a sport- és mozgásturizmust, mint az egészségmegõrzés programját  valósítjuk meg folyamatosan.
– Ez a tisztség milyen javadalmazással jár?
– Semmiféle javadalmazással nem jár, társadalmi megbízatásként látom el az elnöki tisztséget – válaszolta Szirbik Imre.

Kép és szöveg: – dite –

Ez a bejegyzés 2006 11 20 20:03-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.