A Bach-virágterápia születése
Az ember már õsidõktõl fölfedezte a növények betegséget okozó vagy gyógyító hatásait, és alkalmazza is azokat. A Bach virágkivonatok a vadonban termõ és nem mérgezõ növények virágaiból és rügyeibõl készülnek.
A Bach virágterápia alapjait dr. Edward Bach (1886-1936) dolgozta ki, róla nevezték el a gyógymódot. Az elsõk között mutatott rá, hogy nem elég a betegség külsõ tüneteit kezelni, hanem magát az embert kell gyógyítani. Véleménye szerint a gyógyszeres kezelés számos mellékhatással bír, és annyira legyengíti a szervezetet, hogy néha nagyobb veszélyt hordoz magában, mint maga a betegség. Szentül meg volt róla gyõzõdve, hogy a természet kínál számunkra olyan növényeket, melyek fokozzák a szervezet ellenálló képességét mellékhatások nélkül, és ezek segítségével az embert gyógyítani lehet.
Bach doktor azt is megfigyelte, hogy a különféle vérmérsékletû, lelkiállapotú emberek másképp reagálnak egy adott terápiára. Felismerte, hogy egyes személyiségjegyek negatív megnyilatkozási formájukban, például: félelem, féltékenység, bánat, aggódás, hogyan csökkentik a szervezet ellenálló képességét, és teremtenek kedvezõ feltételeket a különféle betegségek kialakulásának. Az orvos 45 éves korában elhagyta londoni rendelõjét és a walesi erdõbe költözött. Különlegesen kifinomultak az érzékei az élõlényekbõl sugárzó energiaáramlatok iránt. Öt évig járta az erdõt és felkutatta azt a 38 virágfajtát, amelyeknek szirmaiból kivonatot készített a különféle pszichés zavarokra, személyiségtorzulásokra és pszichoszomatikus megbetegedésekre. A virágterápiával a lelki egyensúly, a nyugalom helyreállítására törekedett.
Elve az volt, hogy bármilyen betegségrõl legyen is szó, a kórokozót a testi és lelki egyensúly felbomlásában kell keresni, és elsõ lépcsõben ezt az egyensúlyt kell helyreállítani. A növényeket az érzelmekkel hozta összefüggésbe. 38 negatív érzelmet tételezett fel, és figyelembe vette a szellemi és érzelmi folyamatokat. Csak azokat a növényeket választotta gyógyírként, amelyek természetes körülmények között nõnek, ott ahol gyógyerejük háborítatlanul, zavartalanul fejlõdhetett. A Bach gyógyírek a természetben lévõ tiszta energiát hordozzák, amelyek kisegítik, megszüntetik, lecsillapítják személyiségzavarainkat. A terápia célja a lelki önsegítés, valamint mûködésbe hozni a szervezetben keletkezett zárlatokat, és levezetni ezeket. Ez javítja a pozitív energiák szabadon bocsátását, amelyek szükségesek a gyógyulási folyamatokhoz.
A Bach virágkoncentrátumok hatása a beteg diszharmonikus lelki reakciómintájának harmonizálásában mutatkozik, például a gyûlölet szeretetté alakulhat, a kétségbeesés hitet találhat, a közöny céltudattá válhat és a kimerültség erõt szülhet. A Bach-virágterápia a gyógyszeres kezelések kiegészítésére, de akár önállóan is kitûnõen alkalmazható, mivel a kivonatok sem gyógyszerekkel, sem más készítményekkel nem lépnek kölcsönhatásba, és más természetgyógyászati módszerekkel, pl. talpmaszszázzsal, akupresszúrával, homeopátiával és fitoterápiával egyaránt jól kombinálható minden melléhatás nélkül, minden korosztály számára.
Rideg Róbert
természetgyógyász,
fitoterapeuta