Volt egyszer egy sófesztivál
A Kisérben a mai Lőrincz utcai térség az 1330-as években sórakodóhely volt. Erre emlékezve a Kiséri Napok Sófesztivál is volt 2007 és 2008-ban. Az első sikeres sótartó kiállításra emlékezve ismételtünk az idén, ám a kiállítást – az időközben felmerült igényekre figyelemmel – falvédőkkel egészítettük ki.
Beigazolódott, hogy az ötletet érdemes volt megvalósítani, amiért köszönet a HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú NKft. szentesi Hegedűs László Helyőrségi Klubja munkatásainak a közreműködésért, a kiállítási helyszínért és berendezéséért.
Különféle stílusú sótartók, a korabeli ökörszarvból készült darabtól a hajdani fából készült, népi motivumokat hordozó sótartóig, s Kovács Ivánné bútorfestő szebbnél szebb darabjai ejtették ámulatba a közönséget. A hangulatos kiállítás legrégibb falvédője az 1920-as években készült. A több mint negyven kézimunka zöme azonban a hetvenes-nyolcvanas évekből származik. E használati tárgyak funkciója az volt, hogy a konyha falát védjék. Korábban általában egyszínű fonalat használtak a hímzéshez, abból gazdálkodtak, ami otthon éppen akadt. Ugyanez jellemezte a szélek eldolgozását is. Ha telt rá, szélszegőt vásároltak, ám ha nem, a pelenkaöltés is tökéletesen megfelelt a célnak.
Vélekedjünk ma bárhogyan is ezekről a termékekről, azonban a kor népi hagyományaihoz szorosan hozzá tartoznak nagyanyáink idejében. Hasznos időtöltésként, megbecsült foglalatosság volt a hímzés, a kézimunkázás. Jó, ha a jövő nemzedék is tudomással bír a népi kultúrának ezen hagyományos darabjairól. A kiállítást Berki Gáborné a befogadó intézmény igazgatója ajánlotta a megjelentek figyelmébe.
A kiállítási tárgyakat köszönjük: Sipos Máriának, Molnár Margitnak, Kovács Ivánnénak, Nagy Józsefnének, Dömsödi Jánosnénak, Rácz Istvánnénak, Tóth Jánosnénak, Jusztin Mihálynénak, Csordás Istvánnénak, Szűcs Jánosnénak, Szabóné bodor Máriának és Bodáné Nagy Judit gyűjtőnek.
