Sokan ma is úgy vélekednek, hogy könnyû a bankoknak, mert semmi másról sem szól az életük, mint a pénzrõl, amit ugyancsak pénzzel termelnek. Ám ezzel a “gurulós jószággal” nagyon is tudni kell bánni. A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetnek 2010. évben sikerült jól sáfárkodnia a betétesei megtakarításaival, s mivel elõrelátók is voltak, most tényleg nem panaszkodhatnak.

Kis János elnök-ügyvezetõ igazgatótól elõször azt kérdeztük, mit mutat a mérlegük 2009. évhez viszonyítva?
– Vannak olyan területek, ahol elmaradtunk a terveinktõl, de éppen az eredményességünk tekintetében pontosan megdupláztuk a tervezett számot. A 2009-es közel 79 milliós eredményhez képest 2010-re 87 millió forintot terveztünk, és ezt szárnyaltuk túl a végsõ 160 millió forintra – válaszolta. 
– Mi lehet ennek a magyarázata, hiszen válságos idõket élünk? Hogyan viszonyult egymáshoz a hitel- és betétállományuk?
– Sok összetevõje van ennek a kiugró változásnak. Egyrészt az is, hogy a terveinkben felkészültünk a körülöttünk változó világ hatásaira. Módszereket dolgoztunk ki arra, mit teszünk, ha újra nõ, vagy csökken a jegybanki alapkamat, vagy ha forrásszûke jelentkezik a piacon. Az alaptõkénk nem teszi lehetõvé végtelen mennyiségû hitel kihelyezését, ezért arra is felkészültünk, hogyan kezeljük, ha ügyfeleink részérõl túlzottan megnõne a hiteligénylési kedv – magyarázta.
– Örömteli meglepetéssel nyugtáztuk viszont, hogy a betétállomány tavaly mind a tizennégy kirendeltségünkön növekedett, így az összes növekmény eléri a 14 százalékot.  
– Mivel magyarázható a megtakarítások ilyen arányú növekedése?
– Meglátásom szerint kétféle megfontolás vezeti ügyfeleinket. Egy részük fél a bizonytalan jövõtõl, ezért növeli a tartalékait. Másrészrõl remélni merem, hogy nõtt a takarékszövetkezetünk iránti bizalom mind a lakossági, mind a vállalkozó ügyfeleink részérõl.
– Hogyan befolyásolja tevékenységüket a bevezetett bankadó?
– Az új kormányzati intézkedésekkel szemben vegyes a megítélésünk. A választáskor két párt is azt ígérte, hogy támogatja majd a 100 százalékban magyar tulajdonú takarékszövetkezeteket. Azt is reméltük, hogy az önkormányzatok, vagy a vidéki vállalkozások finanszírozásában jutunk nagyobb szerephez. Ám nem minden takarékszövetkezet élvezhet ilyen fajta elõnyöket. A bankadó kiszámítása után viszont kisebb, közel 30 milliós teher sújtott bennünket a tervezett 70-90 millió forinttal szemben, ami pozitív. Idén is ezzel kell számolnunk.
– Hány adóst és milyen mértékben érint a fizetésképtelenség?
– A kihelyezett hiteleink mintegy 22 százaléka problémás. A benyújtott kérelmek 80 százalékát tették ki az átütemezésre vonatkozóak, míg csak 20 százalékuk irányult új hitel felvételére. A mintegy 2000 átütemezést kérõ nagy többségét támogattuk még akkor is, ha nem vagyunk meggyõzõdve arról, hogy ezzel a fizetési kondíciói javulhatnak az adósnak. Kölcsönös érdekünk azonban, hogy a kihelyezett hitelek megtérülését elõsegítsük.
– Voltak végrehajtással záruló eseteik?
– Fontos tudni, hogy a kilakoltatási moratórium csak azokra a hitelesekre vonatkozik, akik lakásépítésre, – vásárlásra vagy -felújításra vették fel a hitelüket. Nálunk ez a kör az utóbbi években jelentõsen csökkent. Az egyéb problémás jelzáloghitelesek körében a végrehajtások száma nem érte el az ötvenet, és ezek az eljárások is nagyrészt eredménytelenül zárultak, az ingatlan ugyanis nem kelt el.
– Mi a helyzet a vállalkozókkal?
– Esetükben sem jobb a fizetési hajlandóság, mint a lakosság körében. Az igény azonban ezekre a hiteltípusokra folyamatosan emelkedik. A szigorítások miatti “szûrõn” viszont többen akadnak fenn. Mi igyekszünk mind hatékonyabban alkalmazkodni a jogosultak igényeihez, 2010-ben három olyan termékünk volt, amelyet az ügyfél egyedi elképzeléseihez tudtunk igazítani.
– Milyen fejlesztések valósultak meg a takarékszövetkezetnél a múlt évben?
– Jelentõs elõrelépésnek tartjuk, hogy egy éve megnyithattuk az új kisteleki kirendeltségünket, de arra is nagyon büszke vagyok, hogy a pályázati forrásból származó 23 millió forintból – amit munkahelymegtartó beruházásra nyertünk – a dolgozóink 97 százalékát érintõ képzési programot tudtunk megvalósítani. Ez a beruházás hosszabb távon ügyfeleink színvonalasabb kiszolgálását szolgálta.
– Mik az idei terveik?
– A szentesi kirendeltség belsõ arculatának modernizálása már régebb óta aktuális. 20 millió forintot szeretnénk erre költeni az elkészült tervek alapján. A pályázati eljárás már folyamatban van – vázolta, majd így folytatta:
– A másik beruházás bankkártyáink chipesíté-sére vonatkozik. Reméljük, hogy az új chipkártyák biztonságosabbak lesznek, mint a most használatosak.

Dömsödi Teréz
Fotó: Dömsödi Mihály

Ez a bejegyzés 2011 03 26 15:11-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.