A nap híre, hogy egy húsz fős szentesi társaság került a rendőrkapitányság látókörébe kabítószer fogyasztás és terjesztés miatt. Többségük húsz év körüli, egyikük még a 18. évét sem töltötte be. Tizenheten nem kevesebb, mint négy féle szer birtoklásával vádolhatók, míg hároman terjesztették is ezeket a készítményeket. A szálak felgöngyölítése folyamatban van, mert vélhetően az érintett fogyasztói kör ennél is magasabb. Eddig a hír a XXI. század magyar társadalmára rázuhant jelenségről, amelynek kezelése komoly kihívást jelent. Megelőzni a kábítószer terjedését  – mint e hír is bizonyítja – nem egyszerű, hiszen évről évre visszatérőek az esetek. Tavaly is nőtt ezeknek a cselekményeknek a száma nálunk. Csak egy-két gondolat a probléma melegágyáról: Végletekben élnek fiataljaink, eltorzult értékrendek között. Kilátástalanságba hajtó szegénység párhuzamos párja a kilátástalalan, céltalan gazdagság. E jelenségek külön-külön is, együtt pedig végképp rossz tanácsadók…

Darabos Imre (Szentes, 1921 – Szentes, 2003) hentes és mészáros szakmunkás életútját így vázolta 2001-ben “1942-ben Pápán ejtõernyõsnek képeztek ki Paksi Sándor és Kispál János szentesi bajtársaimmal. 1945-ben a Dunántúlon fogságba kerültem. Megszöktem. Katonai szolgálatom miatt a szentesi vágóhídon alig dolgozhattam. Ezért a mezõgazdaságban, majd késõbb búvárként, nyugdíjas koromig a Hídépítõ Vállalatnál tevékenykedtem. Néhányan, hajdani ejtõernyõsök, 1998. október 3-án összejöttünk Szolnokon.”

(tovább…)

(tovább…)

Nagyérdemű, kedves Olvasó! Szociálpolitika professzorom mindent megtett, hogy a tudomány eszközét felhasználva értesse meg a külőnböző társadalmak működését. Elhivatott diákként hallgattam előadásait, sikeres vizsgát tettem, de a megtanultak ellenére gyakran találom magam szemben olyan dolgokkal, amiket valahogy nem értek… Többek között azt, hogy miért kell az erőszaknak szinte folyamatosan kísérnie az emberiség történetét? Helyi torzsalkodásokból kirobbanó csatározások, földrészeket lángba borító háborúk, és most, az utóbbi években valami egészen más, ami aztán végképp elfogadhatatlan számomra.

(tovább…)

Húsz éve üzemel a II. sz. Idősek Klubja Szentesen. Ebből az alkalomból ünnepséget rendez a Gondozási Központ augusztus 18-án. A Nagyörvény u. 53. sz. alatti intézmény 9.00 és 12.00 óra között nyílt egészségnap keretében lesz látogatható, kulturális programokkal, ingyenes vércukorszint és vérnyomásméréssel, az idős kor békés elfogadásáról Szebellédi Anna intézményvezető előadásával, zenés és táncos programmal várják az érdeklődőket. Ünnepi köszöntőt mond Szirbik Imre polgármester.

Közel három évvel ezelőtt száz fiatal sikeres üzletember és értelmiségi létrehozta a Tisztelet Társasága non-profit szervezetet, amelynek a szépkorúak életvitelének javítása, mindennapjaik megkönnyítése a célja. Tevékenységüket három pillérre építették. A Tisztelet Vonalközponton keresztül (06-1-323-10-77) szakembereik tanácsadással segítik az őket felhívó időseket. A társaság aktuális eseményeiről a Tisztelet Lap tájékoztat, mintegy 2 millió háztartásba jutva el. A harmadik pillér a koncertsorozat, amely a nyár folyamán és kora ősszel harminc helyszínen zajlik. Az ingyenes koncertsorozat állomása lesz augusztus 11-én 18 órakor a Csongrád – Bokrosi Művelődési Központ. A koncerten fellépnek: Korda György és Balázs Klári, Aradszky László és Német Kristóf. A helyi idősek otthona pedig a társaság adományaként létfontosságú technikai eszközöket kap ajándékba. 

Szeretem az ilyen "ismerdd meg saját városodat" című napjaimat. Még akkor is, ha közben szomorúság fog el. A városban található magáningatlanok több mint fele szorulna kisebb-nagyobb felújításra. Már annak is örülni lehet, ha a "kisebb" kategóriába bele tud valaki férni. Hozzáértőkkel beszélgetve is nyugtáztam: bizony ez a jellemző. Az irreálisan magasra duzzadt költségek miatt toldozásra-foltozásra is egyre kevesebben vállalkoznak. Sok a darabban maradt munka, a fizetési morálról nem is beszélve. Az anyagiak bizonytalansága miatt valamire való kőműves előleg nélkül a munkához hozzá sem fog. S van még egy feltűnő jelenség: az elmúlt harminc évben épült padlásszobás ingatlanok közül évek óta több is üresen áll a város különböző pontjain. Nyilván – lakatlanul – ezek is pusztulnak. Én tudom, hogy az ingatlan a legjobb befektetés. Ám egy jó ingatlan bérbe adva, hasznosítva csak hozna tulajdonosának. Summázható tehát, hogy ingatlanpiac van, ám ingatlangazdálkodás nincs, pedig mindenki a hasznát látná. Már a legapróbb részlet is figyelemre méltó: szépülne a települések arculata. 

Kedves Zsuzsa! Mai bejegyzésem Neked szól a távoli Floridába. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy kommunkálni tudjunk. Tudnod kell, hogy levélváltásaink a távolság, s ki tudja, még mi minden más miatt, nem zökkenőmentesek. Az utóbbi hónapokban biztos, hogy többször is küldtél e-mailt, de a hivatkozott levelek és mellékletek sajnos nem jutottak el hozzám. Én is írtam Neked, s írnék, de most tényleg nem tudok e-mailt küldeni bizonyos technikai átalakítások miatt. Amint lehet, szeretném tisztázni, hogy mely leveleink vesztek el, s azoknak mi volt pontosan a tartalma. Kérem a bocsánatodat és türelmedet, ha még van… Szeretettel üdvözöl: Teréz