Szívünk ünnep elõtt csupa várakozás,
remény, hit, szeretet, öröm, fellángolás.
Remélni szebb jövõt, hitet, boldogságot,
feledni bánatot, borút, bosszúságot.

(tovább…)

Rohant, izzadsága mellkasába vágta
szíve körvonalát, az utcán szembejövõ
embereket kézen fogta, és pörgette
maga körül, mindaddig,
amíg az utolsó álomfoszlány is
elõkerült vézna testük rejtett fiókjaiból.
Kirázta belõlük az álmaikat,
megsemmisülve térdre rogyott,
és imádkozott a lelki üdvükért.

(tovább…)

Jó Isten, szépen kérlek,
Õrizd meg a magyar népet!
Szenvedett már épp eleget,
Adjál rájuk kegyeletet.

(tovább…)

A sok magányos jó öreg
Nem is tudja tán,
Mit dalol a kismadár ott
Fenn az almafán.

(tovább…)

Ma eljött a negyedik Lepényváró,
sok jó barátot fogad most Lapistó.
Érdeklõdõ, figyelõ, jókedvû versíró,
itt sok vidám nevetés hallható.

(tovább…)

Valamikor réges-régen,
volt egy asszony
Sokszor sokat kerekezett…
ezen úton, de akkor nem Lapistóra!

(tovább…)

Várom, tudom eljön
magától, hirtelen.
Kitör az ágból a rügy,
mert kénytelen.
Mosolygó ember arcok,
vidám gyermek rajzok.
Most minden újra zöld,
ugye csodás ez a föld… (tovább…)

A mai nap megtépázott,
csípõs szél csapott arcon
és megverdesett az esõ.
De lelkemben égõ
fáklya lángja lobban.

(tovább…)